A Vérteserdő Zrt. idén is megtartotta az őszi szarvasbőgés időszakát lezáró, hagyományos trófeaszemléjét, melynek ezúttal a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság adott otthont 2025. október 10-én. Az esemény a vadászati év egyik legfontosabb szakmai és közösségi találkozója, ahol a szakemberek és meghívott vendégek együtt értékelik a gímtrófeákat.

A Vérteserdő Zrt.  Kürtegyüttesének felhívójelét követően Györök Lajos, erdészeti társaságunk vezérigazgató-helyettese köszöntötte az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Vadászkamara Komárom-Esztergom Vármegyei Területi Szervezete, a Vadászati Hatóság képviselőit, kollégákat, vendégvadászokat, s minden kedves érdeklődőt a Vértes hegység ölelésében található településen, Gánt-Kőhányáspusztán.

Kis Balázs vadgazdálkodási osztályvezető ismertette 2025 őszének összesített adatait: a Vérteserdő Zrt. mintegy 28.500 hektárnyi vadászterületén 80 bika került terítékre. 33 a Dél-Vértesi, 18 a Gerecsei, 28 az Észak-Vértesi és 4 a Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság területén. Három bikát elhullottan találtak. A legtöbb bika elejtése – a teljes teríték fele – a szeptember 18–25. közötti időszakban történt, amelyet a vadászok a „főbőgés” időszakaként tartanak számon.

21 gímbika kapott érmet a bírálaton: 14 bronz, 6 ezüst, 1 arany. Így az érmesek aránya 26%, mely pontosan megegyezik a tavalyi értékkel.  Az idei legidősebb terítékre került bika 11 éves volt, a legfiatalabb pedig mindössze 3 éves. A korosztályi megoszlás is kiegyensúlyozott képet mutatott: a bikák 31%-a fiatal, 51%-a középkorú, míg 18%-a öreg példány volt.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy a vadászati sikerek mögött mindig ott áll a sok-sok befektetett munka. Köszönetet mondott mindazon kollégáknak, akik óvták, gondozták a vadat, és a rendkívül aszályos nyár folyamán a megfelelő vízutánpótlást biztosították az állomány számára. 2025-ben a szakszemélyzet 28 tagja segítette a 66 elejtőt.
A legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó munkatársak – Gáspár Ferenc fővadász, Marosi Sándor kísérővadász, Szenkuti Tamás műszaki vezető, Hartdégen Zoltán és Tóth Péter kerületvezető erdészek – vadásztőröket vehettek át.

Nadler Herbert így ír Vadásznapok, vadászévek című könyvében: „Agancsaimat nem okvetlenül szépségük, méretük vagy súlyuk szerint becsülöm meg, mert kevésbé fontosnak tartom a vadásztrófea minőségét, mint azt, hogy mi módon, milyen körülmények között ejtettem el viselőjét. A vadászatnál elsősorban fontos a történet, vagyis mindaz, ami az élményt emlékezetessé teszi…” Az egyik vadászat valóban igazán emlékezetessé tette ezt a bőgési idényt. Az erdei szalonka húzása jellemzően a tavaszhoz köthető. Ám most szeptemberben, az Oroszlányhoz közeli Mocsárberekben elejtett bika terítéke felett egy őszi szalonka húzott át, így tette emlékezetessé a pillanatot a jelenlévők számára.

A trófeaszemle nemcsak a vadászati eredményekről szól, hanem egyúttal Társaságunk közösségének összetartását is erősíti: a szakmaiság, a vadászhagyományok tisztelete és a természet iránti felelősség mind együtt jelennek meg ezen a napon. A rendezvényt méltó módon vadászkürt együttesünk szólamai zárták, majd a vadászélmények részletes felidézésére az Esterházy Fogadóban nyílt mód.

Fotó: Boglári Zoltán, Király Zoltán