
Társaságunk részéről tudatos törekvés a minden évben megtartott megemlékezés, ezzel erdőterületünkön lévő történelmi múlt tisztelete, és a hagyományok őrzése. Társadalmi elkötelezettségünk a helytörténeti tudás gyarapítása, továbbadása, hiszen mindez szerves része hazánk történelmi folyamatainak.
Kápolnapuszta tragédiája
Az 1790-es években mindössze 16 ház állt Kápolnapusztán, 101 lakossal, az 1930-as években pedig a lakosság száma 62 fő volt. A falu sorsa 1945. március 16-án pecsételődött meg. 1944 kora őszén a falubeliek gyakran találkoztak az erdőben idegen emberekkel, akik a Vértes alatt húzódó síkságon a német és magyar hadműveleteket távcsővel követték figyelemmel. Az időjárás romlása miatt védettebb helyet kerestek fedezékként, így elfoglalták a Házivágási vadászházat, amit a behívóparancsot megtagadó csákberényi lakosok, -tizenkettő férfi- már korábban rejtekhelyül használtak. Ezeket a férfiakat éjszakánként kettesével leküldték a közeli faluba élelemért, azzal a kikötéssel, ha nem térnek vissza, társaikat agyonlövik. A szűkös és nehézkes élelmiszerellátást december elején azzal toldották meg, hogy elkötötték az uradalmi erdész növendékborját, és azt felvezették a vadászházig. A borjú gazdája követte a nyomokat a rejtekhelyig, ahol számára idegen embereket látott, ezért az esetet azonnal jelentette a Gánti Községházán. Azok intézkedtek és a helybeli erdészt keresték meg, hogy legyen segítségükre és vezesse fel őket az említett vadászházig. A magyar tábori csendőrök és a partizánok között tűzharc alakult ki. Mikor minden elcsendesedett, bementek. Három holttest feküdt a földön. A szovjet partizánparancsnokot elszállították kihallgatásra, ahonnan megszökött és eljutott a szovjet alakulatokhoz. A március közepén indított nagy offenzíva után, ennek a partizánparancsnoknak az utasítására keresték a feltételezett árulóikat. A településen megjelent a 2. Ukrán front felderítő zászlóalja, és visszaemlékezők szerint minden 15 év feletti férfit agyonlőttek. Egyetlen férfi élte túl, akit lövés ért ugyan, de mozdulatlan maradt, és éjszaka volt esélye a menekülésre. A túlélőket, az áldozatok családtagjait, az árván maradt gyermekeket a szomszédos sváb települések fogadták be. A partizánparancsnok sokáig kereste azt a csákberényi erdészt is, aki felvezette a vadászházhoz a tábori csendőrséget, de őt a frontvonal mögé telepítették ki. Szerencséjére.
A háború után a falu teljesen elnéptelenedett, a megmaradt lakosok elköltöztek, és az itt zajlott eseményekről még a rendszerváltást követően sem mertek nyíltan beszélni. A kápolnapusztai kis erdei temető ma az áldozatok nyughelye, mely mindenki számára szabadon látogatható.


Az adventi időszak ünnepélyességét segítve számos közintézménynek, templomnak, mentőállomásnak, közösségnek juttattak el fenyőket kollégáink Társaságunk működési területén. Tatán a rászorulók

A 2020-ban indult Településfásítási Programban már 56 ezer sorfát ültettek el 1500 településen; a faültetés a jövő nemzedékeiről való gondoskodás,

2025. november 27. és 29. között rendezték meg Tatán a Ramsari Városok Polgármestereinek 4. Kerekasztal Találkozóját. A nemzetközi jelentőségű természetvédelmi

2025. december 1-én rangos szakmai eseményre került sor Tatabányán, a dózsakerti központunkban. Kollégáink fogadták a kínai Hunan tartomány Erdészeti Hivatala
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
