Társaságunk részéről tudatos törekvés a minden évben megtartott megemlékezés, ezzel erdőterületünkön lévő történelmi múlt tisztelete, és a hagyományok őrzése. Társadalmi elkötelezettségünk a helytörténeti tudás gyarapítása, továbbadása, hiszen mindez szerves része hazánk történelmi folyamatainak.
Kápolnapuszta tragédiája
Az 1790-es években mindössze 16 ház állt Kápolnapusztán, 101 lakossal, az 1930-as években pedig a lakosság száma 62 fő volt. A falu sorsa 1945. március 16-án pecsételődött meg. 1944 kora őszén a falubeliek gyakran találkoztak az erdőben idegen emberekkel, akik a Vértes alatt húzódó síkságon a német és magyar hadműveleteket távcsővel követték figyelemmel. Az időjárás romlása miatt védettebb helyet kerestek fedezékként, így elfoglalták a Házivágási vadászházat, amit a behívóparancsot megtagadó csákberényi lakosok, -tizenkettő férfi- már korábban rejtekhelyül használtak. Ezeket a férfiakat éjszakánként kettesével leküldték a közeli faluba élelemért, azzal a kikötéssel, ha nem térnek vissza, társaikat agyonlövik. A szűkös és nehézkes élelmiszerellátást december elején azzal toldották meg, hogy elkötötték az uradalmi erdész növendékborját, és azt felvezették a vadászházig. A borjú gazdája követte a nyomokat a rejtekhelyig, ahol számára idegen embereket látott, ezért az esetet azonnal jelentette a Gánti Községházán. Azok intézkedtek és a helybeli erdészt keresték meg, hogy legyen segítségükre és vezesse fel őket az említett vadászházig. A magyar tábori csendőrök és a partizánok között tűzharc alakult ki. Mikor minden elcsendesedett, bementek. Három holttest feküdt a földön. A szovjet partizánparancsnokot elszállították kihallgatásra, ahonnan megszökött és eljutott a szovjet alakulatokhoz. A március közepén indított nagy offenzíva után, ennek a partizánparancsnoknak az utasítására keresték a feltételezett árulóikat. A településen megjelent a 2. Ukrán front felderítő zászlóalja, és visszaemlékezők szerint minden 15 év feletti férfit agyonlőttek. Egyetlen férfi élte túl, akit lövés ért ugyan, de mozdulatlan maradt, és éjszaka volt esélye a menekülésre. A túlélőket, az áldozatok családtagjait, az árván maradt gyermekeket a szomszédos sváb települések fogadták be. A partizánparancsnok sokáig kereste azt a csákberényi erdészt is, aki felvezette a vadászházhoz a tábori csendőrséget, de őt a frontvonal mögé telepítették ki. Szerencséjére.
A háború után a falu teljesen elnéptelenedett, a megmaradt lakosok elköltöztek, és az itt zajlott eseményekről még a rendszerváltást követően sem mertek nyíltan beszélni. A kápolnapusztai kis erdei temető ma az áldozatok nyughelye, mely mindenki számára szabadon látogatható.
A Vérteserdő Zrt. is csatlakozik Magyarország legnagyobb önkéntes hulladékgyűjtési mozgalmához, mely idén 14. alkalommal kerül megrendezésre az Élő Környezetért Felelős
Szeretettel várunk minden érdeklődőt október 10-én, szombaton, az Agostyáni – Arborétumban megrendezésre kerülő XIV. Természet Kincsei Őszi Vásárra a XXX.
Az „Út az Egészséghez” program 22. kardiotanösvénye a Turuli Parkerdőben segíti a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot.
A Vértes egyik legféltettebb természeti értéke, a rendkívül ritka és veszélyeztetett kőhányási berkenye (Sorbus acutiserrata) megóvása érdekében példaértékű, közvetlen fajmegőrzési
A Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport Egyesület tagjai társaságunkkal együttműködésben korábban a működési területünkön szervezett hulladékgyűjtési akciókban több alkalommal is részt
