Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
2026. április 5.
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
A tatai Öreg-tó partján elindult program egy több évtizedes erdőszerkezeti átalakítás első lépése, amely a természeti folyamatokra és mérési adatokra támaszkodva kezeli a városi környezetben lévő, intenzíven használt erdőterületet. A tatai mintaterület kiemelt természeti környezetben található, ahol egyszerre kell megfelelni természetvédelmi, közjóléti és biztonsági elvárásoknak. A most induló munka nem egyszeri beavatkozás, hanem egy ütemezett folyamat kezdete, amelynek célja egy ellenállóbb, változatosabb szerkezetű erdő kialakulásának elindítása.
Györök Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntőjében elmondta, hogy a
tatai Öreg-tó partján most nem egy parkot alakítanak át, és nem is egy látványos faültetési programot indítanak el. Itt egy olyan erdővel van feladat, amely nincs jó állapotban, és amelyhez hozzá kell nyúlni, ha azt akarjuk, hogy a következő évtizedekben is erdő maradjon. A most induló munka csak az első lépés. Három meglévő élőhelymozaik kezelésével, egy új mozaik kialakításával, 120 őshonos facsemete ültetésével, az invazív fafajok visszaszorításának megkezdésével, valamint a sétány mentén biztonsági kockázatot jelentő fák vizsgálatával és szükség szerinti kezelésével indultak el. De ennek a munkának az igazi eredménye nem hónapok múlva, hanem évek és évtizedek alatt lesz látható: ne azt a kérdést tegyük fel, hogy ma mi mutat jól egy területen, hanem azt, hogy mi fog működni húsz év múlva is.
A célállapot nem „újratelepített” erdő, hanem elmozdulás a potenciális természetes erdőtársulások irányába. Limp Tibor, a Vérteserdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóság erdészeti igazgatója a tatai eseményen beszámolt a mintegy 9 hektáros terület beavatkozási pontjain folyt sokrétű munkálatokról, mint a tóban levő, kis szigetre bevezető híd megújítása, vagy a szajkótálcák, ismertetőtáblák kihelyezése. Kiemelte továbbá, hogy az elsődleges szempont az idelátogatók biztonsága a veszélyes fák eltávolításával és a meglévő életközösségek (a különleges madárfauna és rovarok) létfeltételeinek megőrzése, például a területen maradó holtfaanyag és gallyak biztosításával. Emellett a program során nagy jelentőséggel bír a fiatalok szemléletformálása, az edukáció is, ezért köszönet jár az együttműködő iskolák diákjainak, akik már több fát is elültettek a projekt területén.
A tatai fejlesztés az országos mintaprogram része, amely több helyszínen vizsgálja, hogyan lehet a városi és városkörnyéki erdőket hosszú távon működőképesebb állapotba hozni, a klímaalkalmazkodás és az élőhelyi szempontok együttes figyelembevételével.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy
a Városierdő-fejlesztési Mintaprogram nem különálló projekteket támogat, hanem egy új erdészeti és környezeti logikát erősít. Olyan megközelítést, amely szerint a városi és városkörnyéki erdők nem csak egy díszletet jelentenek. A most induló tatai mintaprogram nem egyszeri akció, hanem egy több évtizedes szerkezetváltás kezdete. Célja nem pusztán az, hogy egy terület rendezettebb legyen, hanem az, hogy ellenállóbb, természetesebb és fenntarthatóbb erdőszerkezet jöjjön létre. Tata különösen erős helyszíne ennek a programnak. Itt különös élességgel látszik, mit jelent a felelős erdőkezelés a gyakorlatban. Könnyű volna gyorsan értelmezhető, látványos beavatkozásokat előnyben részesíteni. Ez a program azonban éppen ennek az ellenkezőjét vállalja: azt, hogy szakmai alapon, kizárólag természetközeli szemlélettel nyúl a területhez. Ez fontos különbség, mert a valódi erdőkezelés tájesztétikai és társadalmi felelősségi kérdés is. Nem az a feladata, hogy rövid távon megnyugtassa a szemlélőt, hanem az, hogy hosszú távon működőképessé tegye az erdőt.
„Egy fa kidől, messze hangzik, nő az erdő, ki hallja?” idézte Berecz András ének és mesemondó szavait Michl József polgármester, aki a tóparton így nyilatkozott: – Természetes, hogy ha valami, amit az emberek megszoktak, megváltozik a környezetükben, akkor van bennük némi keserűség, de tudomásul kell venni, hogy az utódainknak is szükségük lesz erdőre, amihez tervezett szakmai munkára van szükség. Kiemelte, hogy Tata városának is mintegy 180 hektár erdőterülete van. Nem könnyű feladat ezen erdők fenntartása, a Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság ülésein is rendre előkerülnek a faállományt, erdőt érintő témakörök. Reméli, akik majd erre járnak, ugyanúgy hangot adnak az örömüknek az erdő felújítását is látva, mint amikor felemelik a hangjukat, ha látják, hogy fák kitermelésével helyet kell teremteni az új nemzedéknek. Hálás köszönetét fejezte ki a Vérteserdőnek, az Agrárminisztériumnak, hogy munkájukkal, támogatásaikkal hozzájárulnak Tata zöldfelületeinek megújításához.
Az éghajlatváltozás meglehetősen nehéznek mutatkozó kihívásaihoz kell hozzáigazítani a zöldfelület-gazdálkodást és a városi erdőknek a karbantartását, fejlesztését is – emelte ki beszédében Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője. Hozzátette, meg kell becsülni, ha esik az eső, mert eddig január-februárban összességében 62 milliméter eső hullott. Így a projektnyitó és az előtte napi esővel talán lesz 80 milliméter egynegyed év alatt, ami így is jóval az átlagos érték alatt marad. Emlékeztetett, hogy március 27-e II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem 350 esztendővel ezelőtti születésnapja is, aki erős üzenetet hagyott ránk: Isten- és hazaszeretet, az otthonnak a megbecsülése, az otthon erőforrásainak a tisztelete, annak felelős használata, a rend, a helyes rendnek a megtalálása, a jogok és a kötelezettségek együttes értelmezése. Aki beleszületik a tájba, beleszületik az otthonba, az szedi annak a hasznát, hiszen nemcsak megszüli a táj az embert, a benne élő embert, hanem gondoskodik a fölnevelődéséről és az életben maradásáról is az erőforrásai által, ez viszont kötelezettséget is ró a tájban élő emberre: ezeket az erőforrásokat úgy kell hasznosítsa, hogy a tartamos megújulásnak is lehetőséget biztosítson.
A megszólalások, tájékoztatások sorát a diáksággal közös faültetés, majd egy séta zárta a tó partvonala és a területet behálózó hangulatos ösvények mentén, ahol az eseményen résztvevők megtekinthették az újonnan felállított, az egyes élőhely-mozaikok szerepét és a szükséges beavatkozások hatásait bemutató információs táblákat.
Vérteserdő Zrt.
Fotó: Lantos Róza, Vermes Tibor
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
Hivatalosan is megkezdődött az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogramjának tatai projektje: a Vérteserdő Zrt. a helyszínen indította
Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, a program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát
Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, Vizvári Ottó okleveles erdőmérnök, életének 53. évében, Székesfehérváron 2026. március 26-án elhunyt. Ottó
Nyolcvanegy évvel a tragikus események után idén is összegyűltek az emlékezők a Vértes szívében március 22-én, hogy tisztelegjenek Kápolnapuszta ártatlanul
