Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
2026. április 5.
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
Ottó Zalaegerszegen született 1973. május 31-én. Már gyermekként elköteleződött a zalai erdőségek, a páratlan növény és állatvilág iránt. Így nem volt véletlen, hogy középiskolai tanulmányait a Róth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában kezdte Sopronban 1987-ben, ahol erdésztechnikus képesítést szerzett 1991-ben. Ezt követően a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1997-ben kapta meg erdőmérnöki és felsőfokú vadgazdálkodási oklevelét. Szaktudását folyamatosan mélyítette, így 2000-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetemen erdészeti növényvédelmi szakmérnöki diplomát is szerzett.
Pályafutását 1997 és 1998 között a Zalaerdő Zrt. Zalacsányi Erdészeténél kezdte erdőmérnök gyakornokként. 1998-tól húsz éven át, egészen 2018-ig a Bajcsai, majd a Nagykanizsai Erdészet erdőművelési műszaki vezetőjeként dolgozott. 2008 és 2009 között szakoktatóként is segítette a közfoglalkoztatottak képzését, akik közül sokan az erdőgazdálkodásban helyezkedtek el. A Vérteserdő Zrt. kollektívájához 2019. májusában csatlakozott erdőtervezési előadóként, majd 2020. szeptemberétől haláláig természetvédelmi és erdőtervezési előadóként segítette a közös munkát.
Szakmai sikerei közül kiemelkedik az un. csöves erdősítési technológia és a cserebogár pajor elleni növényvédelmi eljárás kidolgozása, amely nagyban hozzájárult az erdősítések sikeres műszaki átvételeihez az ágazatban. Emellett nevéhez fűződnek egyes, az akác és bálványfa elleni sikeres erdővédelmi technológiák, valamint komplex (vegyszeres és mechanikus) ápolási eljárások kidolgozása a csöves technológiához is.
Személyében nemcsak egy felkészült mérnökembert, hanem egy igazi közösségi embert is elveszítettünk. Ottó mindig jókedvű és közvetlen személyiség volt, aki őszinte figyelmességgel fordult kollégái felé. Külön figyelt arra, hogy legyen kedves szava mindenkihez a neve napján vagy születésnapján is. Emlékezni fogunk rá, mint a kari és a későbbi erdész szakestélyek hangulatfelelősére. Kiemelten fontos volt számára a barátság, valamint az emberekkel és a szakmai partnerekkel, vállalkozókkal való jó kapcsolat kialakítása.
Személyében nemcsak egy felkészült mérnökembert, hanem egy igazi közösségi embert is elveszítettünk. Ottó mindig jókedvű és közvetlen személyiség volt, aki őszinte figyelmességgel fordult kollégái felé. Külön figyelt arra, hogy legyen kedves szava mindenkihez a neve napján vagy születésnapján is. Emlékezni fogunk rá, mint a kari és a későbbi erdész szakestélyek hangulatfelelősére. Kiemelten fontos volt számára a barátság, valamint az emberekkel és a szakmai partnerekkel, vállalkozókkal való jó kapcsolat kialakítása.
Búcsúztatásának helyszíne és időpontja az alábbi gyászjelentésben olvasható:
Forrás: Vérteserdő Zrt.
Fotó: Zalaerdő Zrt.; Vérteserdő Zrt.
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
Hivatalosan is megkezdődött az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogramjának tatai projektje: a Vérteserdő Zrt. a helyszínen indította
Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, a program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát
Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, Vizvári Ottó okleveles erdőmérnök, életének 53. évében, Székesfehérváron 2026. március 26-án elhunyt. Ottó
Nyolcvanegy évvel a tragikus események után idén is összegyűltek az emlékezők a Vértes szívében március 22-én, hogy tisztelegjenek Kápolnapuszta ártatlanul
