Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei

Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását

A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, amely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU Egyetem és a MATE közös kutatása nemcsak e tölgyesek eredetét tárta fel, hanem a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott.

A Vérteserdő Zrt., az Universität für Bodenkultur Wien és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhos tölgyállományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Q. pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, illetve az arra ható tényezők feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhos tölgy-populációkból. Május végén ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek.

Az eredményeket 2025-ben az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is közölték (Pütz et al. 2025). A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér számos más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek.

„A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját.” – foglalta össze Bakos Péter a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetője.

A kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyállományokat is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki.

Pütz J., Jansen S., Reutimann O., Rellstab C., Bordács S., Nephytou C. (2025): The influence of post-glacial migration and hybridization on the gene pool of marginal Quercus pubescens populations in Central Europe. In: Annals of Botany (2025), 135: 867-884

Fotó: Encsi Csaba, Bakos Péter

Vérteserdő Zrt.

Kiemelt hírek