A kőrisvész látványos változásokat okoz az erdőkben, de a cél a folyamatos erdőborítás és a természetes megújulás támogatása
A kőrispusztulás esetében nem pusztán arról van szó, hogy egy fafaj megbetegszik. Az erdészek feladata ilyenkor nem önmagában „a kőris megmentése”, hanem az erdő egészének védelme: a erdőborítás fenntartása, az élőhely megőrzése, az őshonos elegyfajok felkarolása és annak biztosítása, hogy a beteg állományrészek helyén hosszabb távon is élő, változatos, ellenálló erdő maradjon.
Mi az a kőrispusztulás?
A kőrispusztulás, közismert nevén kőrisvész, egy gombabetegség következménye. Európában a kilencvenes évek végétől vált ismertté, Magyarországon pedig az ezredforduló után egyre több területen jelent meg erőteljesebben. A betegség hazánkban elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist érinti, és különösen veszélyes, mert kortól függetlenül támadhat: a fiatal magoncokat ugyanúgy veszélyezteti, mint az idős fákat. A betegség első jelei többnyire a koronában láthatók. A korábban telt lombkorona ritkulni kezd, a levelek kisebbek lehetnek, a hajtások gyengébben fejlődnek, majd száradásos tünetek jelennek meg. A folyamat lefolyása kiszámíthatatlan: egyes fák gyorsabban, mások lassabban gyengülnek le, és ezt az időjárás, a csapadék mennyisége, a termőhely minősége és a fa általános egészségügyi állapota is befolyásolja.
Miért nem csak a kőrisről van szó?
A kőrispusztulás ott jelent különösen nagy kockázatot, ahol a kőris nagy arányban van jelen az állományban. Ha egy ilyen erdőrészben a fák rövid idő alatt tömegesen megbetegednek vagy elpusztulnak, a lombkorona hirtelen megnyílhat, az erdő záródása csökkenhet, és felnyíló foltok alakulhatnak ki. Hegy- és dombvidéki területeken ez nemcsak erdőképi probléma. Az erdőborítás védi a talajt, mérsékli az eróziót, segíti a víz visszatartását, és élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak. Különösen fontos ez napjainkban, amikor a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék és a szélsőségesebb időjárási helyzetek egyre nagyobb terhelést jelentenek az erdei élőhelyekre. Ezért a Vérteserdő Zrt. szakmai munkájának középpontjában a termőhely és az erdőborítás megőrzése áll. A cél az, hogy a kőrispusztulással érintett területeken se alakuljon ki tartósan fátlan, sérülékeny állapot, hanem a természetes folyamatokra és a megfelelő erdőművelési beavatkozásokra támaszkodva meginduljon az erdő következő nemzedékének fejlődése.
Mit tehet az erdőgazdálkodó?
A kőrisvészre jelenleg nincs olyan gyakorlati megoldás, amely a már fertőzött egyedeket egyszerűen meggyógyítaná. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az erdőgazdálkodó tehetetlen. A válasz lényege a fokozatosság, a helyi adottságok figyelembevétele és az erdő természetes megújulási képességének támogatása. Ahol a beteg vagy elhalt fák balesetveszélyt jelentenek, ott szükség lehet azok eltávolítására. Ahol viszont a holtfa biztonságosan meghagyható, ott fontos élőhelyi szerepe lehet. A cél nem az, hogy a kőrispusztulásra automatikusan nagy területű, egybefüggő beavatkozásokkal válaszoljunk, hanem az, hogy a kezelések igazodjanak az adott erdőrész sajátosságaihoz. Különösen fontosak azok a kőrisek, amelyek a fertőzött állományokban is egészségesnek vagy ellenállóbbnak tűnnek. Ezek az egyedek értékesek lehetnek a jövő szempontjából, ezért megőrzésük kiemelt fontosságú.
Az erdő megújulásának alapjai
A kőrisek gyengülésével több fény jut az erdő talajára. Ez első látásra a betegség jele, szakmai szempontból azonban lehetőség is: megteremtheti a feltételeit annak, hogy más, a termőhelyhez illeszkedő őshonos fafajok jelenjenek meg vagy erősödjenek meg. A Vértes térségében ilyen fontos elegyfaj lehet többek között a kislevelű hárs, a madárcseresznye, a mezei juhar, a hegyi juhar, a korai juhar, szárazabb termőhelyeken pedig a virágos kőris és a berkenyék. Ezek a fafajok változatosabbá tehetik az erdőt, javíthatják annak alkalmazkodóképességét, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kőrispusztulással érintett, sérülékeny állományok helyén stabil erdőszerkezet alakuljon ki. A megújuló erdő ezért nem feltétlenül ugyanolyan lesz, mint amilyen a kőrispusztulás előtt volt. A változás azonban nem jelenti az erdő elvesztését. A cél egy változatosabb, több fafajból álló, ellenállóbb erdő kialakulása.
Mit láthat ebből az erdőlátogató?
A kőrispusztulással érintett erdőrészekben a látogatók kidőlt fatörzsekkel, ritkuló koronájú állományrészekkel, fakitermelés nyomaival, felnyíló foltokkal és fiatal újulattal találkozhatnak. Ezek a jelenségek átmenetileg drasztikusnak tűnhetnek, de sok esetben az erdő megújulásának folyamatához kapcsolódnak. A kőrispusztulás komoly veszteség, de megfelelő erdőkezeléssel az erdő megújulásának iránya alakítható. A feladat tehát nem egyszerűen az, hogy a kőrisért küzdjünk. A feladat az, hogy az erdőért dolgozzunk: a talajért, az élőhelyekért, a természetes folyamatokért és azért, hogy a Vértes erdei a következő évtizedekben is betölthessék ökológiai, közjóléti és tájképi szerepüket.
A kőrispusztulásról készült Erdőmánia-epizód itt tekinthető meg:
Forrás: Erdőmánia, Vérteserdő Zrt.
Tájékoztatjuk kedves ügyfeleinket, hogy a Vérteserdő Zrt. erdészeti igazgatóságainak irodái a harmadfokú hőségriasztás idején csökkentett időtartamú, ügyeleti jellegű ügyfélfogadás keretében
Tisztelt Erdőlátogatók! Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója átterjedt az M1-es autópályától délre
Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
A Vérteserdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött a Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport Egyesülettel, amelynek tagjai a jövőben a társaság működési területén
A Vérteserdő Zrt. 2022 óta 115 helyszínen mintegy 1560 köbméter illegális hulladéktól mentesítette az erdőket A Vérteserdő Zrt. folyamatosan dolgozik
