
Vérteserdős nyugdíjas találkozó Pusztavámon
Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
Az egyes erdőterületek évről évre szaporítóanyagot állítanak elő, amelyek a jövő erdeinek a genetikai állományát és változatosságát biztosítják úgy, hogy bennük kódolva található az elmúlt évtizedek, évszázadok eseményeihez való alkalmazkodás során kialakított biokémiai folyamatokat leíró vértezet.
Amiatt fontos, hogy a helyi genetikai erőforrásokat fenntartsuk, mert azok már bizonyítottak a helyi klimatikus viszonyok között, éppen ezért biztosítani kell, hogy genetikai állományukat minél hosszabb ideig továbbörökíthessék. Azaz: nemcsak faanyagként kell tekintenünk az erdőre, hanem a genetikai változatosság forrásaként is.
A kiemelkedő állományok – melyeket törzsültetvénnyé minősítettek és az élőhelyi adottságok tekintetében megőrzésük feltétlenül szükséges – védelemre szorulnak. Ezek az erdészeti gazdálkodásból kieső erdőrészletek és állományok már nem a faanyagtermelést szolgálják, hanem a nem látható biológiai értékek továbbörökítését.
Az erdőgazdálkodók kieső jövedelmének kárpótolását, az erdő fenntartását erre a célra, az évek óta meghirdetett VP pályázat segítette. Ez a pályázási lehetőség az újabb pályázati ciklusban – a KAP programban – is ismételten helyet kap majd.
Előremutató, hogy évről évre ‒ akár többszáz hektárnyi ‒ újabb erdőrészletet szánnak az egyes gazdálkodók erre a célra. A Nébih informatikai háttérének ‒ a génrezervátumok nyilvántartásának ‒ fejlesztésével is támogatja ezt a folyamatot, mégpedig abból a megközelítésből, hogy az onnan származó szaporítóanyagokból létesülhessenek az újabb erdőtelepítések.
Ahogy az elmúlt években folyamatosan, az idei évben is létrejött az Erdészeti génmegőrzési pályázatok ellenőrzésének delegálási szerződése a Magyar Államkincstár és a Nébih között. A hivatal erdészeti szaporítóanyag szakemberei az ország egész területén végeznek ellenőrzéseket.
Ez a feladat minden évben dömpingszerűen zajlik, azonban 2023-ban két különböző pályázati anyag tételei is összeadódtak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag folyamatosan zajlanak az ellenőrzések.
Az in situ megőrzési mód egy olyan erdőrészletet takar, amelynek megőrzése kiemelkedő fontosságú a hazai erdészeti fafajok vonatkozásában, és illeszkedik az uniós génmegőrzési célokhoz is. 2021-ben erre a fajta génmegőrzési célra pályázott 1554 hektár erőterületet ellenőriztek az ellenőrök, 2022-ben pedig már 3703 hektárt kellett szemlézni!
A másik, az ún. ex situ megőrzési mód jellemzően kiválasztott törzsfákról származó szaporítóanyagból, újonnan telepített tételeket foglal magában vagy vegetatív úton nevelt utódok (klónok) előállítását célozza meg, melyekből 2021-ben 1596 db volt hazánk erőgazdálkodói területén. E rendkívül munkaigényes és precíziós telepítést igénylő megőrzés száma is növekedett, több mint 1700 db tételre.
A Nébih erdészeti szaporítóanyag ellenőrei a pályázók 100%-át ellenőrzik. Előzetes időpont-egyeztetés után felkeresik az erdőrészleteket és a génmegőrzési tételeket. A Nébih hatósági ellenőreinek a munkáját minden ellenőrzéskor felülvizsgálhatja a Magyar Államkincstár, illetve minden ellenőrzési ciklus végén, utóellenőrzésnek is alávetik a leadott jegyzőkönyveket, amelynek során napokon át referálni kell a helyszínen a Brüsszelből delegált auditor cég ellenőreinek az adott terület kapcsán.
Majd az ellenőrzési ciklus zárását követően egy személyes interjún számolnak be a delegált Nébih ellenőrök az auditorok feltett kérdéseire.
A legnagyobb öröm akkor éri a Nébih szakembereit, amikor újabb bejelentés érkezik hozzájuk (különösen a kontinentális klíma szélsőségeinek kitett régiókból) génmegőrzési célú erdészeti génrezervátum kialakításának céljából.
A harmadik kategória a törzsültetvény létesítés és fenntartás ellenőrzése, amelyben a megvalósított génmegőrzési tétel, egyben elsőfokú erdészeti szaporítóanyag előállítást biztosítják. Az ehhez kötődő jogszabályi kötelezettségek miatt kerítés építése is kötelező, melyek a vadkártól védik az értékes beruházást. Országunk területén már több mint 10 éve évről évre újabb pályázók, erdőgazdaságok jelentkeznek erdőterületeikkel erre a célra, így a rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága idén már 870 hektárra nőtt. További örömhír, hogy a fenti területemelkedés nem fog megállni, hiszen a már leadott támogatási kérelmek tükrében látható, hogy további 20-30%-os emelkedéssel számolnak a szakemberek.
Forrás: NÉBIH, OEE

Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is

A Vérteserdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött a Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport Egyesülettel, amelynek tagjai a jövőben a társaság működési területén

A Vérteserdő Zrt. 2022 óta 115 helyszínen mintegy 1560 köbméter illegális hulladéktól mentesítette az erdőket A Vérteserdő Zrt. folyamatosan dolgozik

A Vérteserdő Zrt. 2025-ös szakmai évének összefoglalója A Vérteserdő Zrt. 2025-ben is a hosszú távon fenntartható erdőkezelést tartotta szem előtt

A Tatabánya fölé magasodó Turuli Parkerdő a Gerecse hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, melyről Limp Tibor erdészeti igazgató beszélt. Itt a
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
