1996-2013 között a mozgalom kuratóriuma döntött az év fafajáról. 2013 óta azonban az Év fája mozgalom honlapján keresztül (www.azevfaja.hu) zajló nyílt online szavazáson dől el melyik hazai fafaj lesz majd a következő Év fája. Így idén immár tizedik alkalommal választhatta ki – a kuratórium által megadott három fafaj közül – az év fafaját az egyesület tagsága, az erdész és társtudományi szakemberek közössége, illetve mindenki, akit érdekel az erdők és a fák világa.
2022 október 6-án, az Erdők Hetén kezdődött online voksoláson – élénk érdeklődés és viszonylag szoros verseny mellett – egy hónapon keresztül zajlott a szavazás, amelyen csaknem 2000-en vettek részt, összesen 1925 érvényes szavazatot adtak le.
A szavazatok értékelése után, 860 szavazattal, a vénic-szil (Ulmus laevis) lett 2023-ban az év fafaja!
A második helyen – 569 szavazattal – a kecskefűz (Salix caprea), míg a harmadik helyen – 496 szavazattal – a rezgőnyár (Populus tremula) végzett.
A vénic-szil (Ulmus laevis) elsősorban az árterekhez kötődő szilfajunk, amelynek élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, a megmaradottak egy részének átalakítása miatt lényegesen lecsökkent. Őshonos szileink közül a szilfavészre legkevésbé érzékeny, ennek ellenére visszaszorulása látványos.
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület, Év Fája Kuratórium
Fotók: Nyitókép:Wikimedia/Amadvr, Hírkép: Korda Márton/SOE EMK
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,
A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres
Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
