
Újra látogatható a Körtvélyesi-kilátó!
Tisztelt Erdőlátogatók! Örömteli hír a természetjáróknak: befejeződtek a felújítási munkálatok a Vértes hegység egyik legnépszerűbb panorámapontján. A Kis-Kopasz-hegyen álló Körtvélyesi-kilátó
Balatongyörök felett, a Keszthelyi-hegység meleg, száraz déli lejtőin a sekély, sok helyen sziklás talajon alacsonyabb, ligetes, helyenként bokorerdő jellegű állományok alakultak ki. Legfontosabb fafajuk a virágos kőris, amely mellett molyhos tölgy, barkócaberkenye, lisztes berkenye és vadkörte is megtalálható. A változatos cserje- és gyepszint számos védett növény- és állatfajnak biztosít élőhelyet. A ma látható gazdag élővilág különösen figyelemre méltó annak ismeretében, hogy a terület az elmúlt évszázadokban többször is gyökeresen átalakult.
Erdőből kopár terület
Az 1800-as évek végére a térség erdeit nagyrészt kiirtották, a területeket pedig főként kecskék és juhok legeltetésére használták. A növényzet megritkulása miatt a talaj védtelenné vált, a gyepek nyárra kiszáradtak, és a korabeli leírások szerint porviharok is kialakultak. Az évezredek alatt létrejött vékony termőréteg néhány évtized alatt jelentős részben eltűnt. A kopár területek újraerdősítését az 1800-as évek végén kezdték meg. Az erdész elődök sokszor szinte talaj nélküli hegyoldalakon dolgoztak: a csemeték ültetőhelyeihez puttonyokban hordták fel a földet, a fenyőcsemetéket pedig agyagból és trágyából készített edényekben nevelték, majd ezekkel együtt ültették ki.
A feketefenyő átmeneti szerepe
A kopárfásításhoz azért választották a feketefenyőt, mert a sekély, sziklás talajon, a forró nyarak és a kevés csapadék mellett is életképesnek tartották. A telepítések sikeresek voltak, és az 1990-es évekre a Keszthelyi-hegység déli részének erdőképét jelentős részben feketefenyvesek határozták meg. A 2011-es és 2012-es rendkívüli szárazság azonban nagyarányú fenyőpusztulást okozott. Az elhalt és veszélyessé vált fákat jelentős területeken el kellett távolítani. A feketefenyő ugyanakkor fontos átmeneti szerepet töltött be: mérsékelte a szélsőséges körülményeket, szerves anyagot halmozott fel, és olyan mikrokörnyezetet teremtett, amelyben az őshonos fafajok ismét megtelepedhettek. A fenyők eltávolításakor ezért sok helyen már jelen volt a természetvédelmi szempontból értékesebb, őshonos erdő. Napjainkban elsősorban a virágos kőris újul erőteljesen, az állományok idősödésével pedig várhatóan tovább nő a molyhos tölgy, valamint az értékes elegyfajok aránya. A gazdag cserje- és gyepszinttel együtt ezek az erdők sokféle élőlénynek adnak otthont, köztük védett cincérfajoknak is.
Felkészülés a változó klímára
A Bakonyerdő Zrt. szakembereinek feladata az őshonos erdők természetes megújulásának segítése, az értékes elegyfajok megőrzése és az állományok ellenálló képességének erősítése. A lehetőségeknek ugyanakkor határt szabnak a termőhely adottságai. A déli lejtők már ma is az ország legmelegebb és legszárazabb erdőterületei közé tartoznak, ezért a további felmelegedés és a gyakoribb aszályok az itt élő fajokat is tűrőképességük határára sodorhatják. Az erdők a jövőben helyenként felnyílhatnak, ligetesebb, gyepesebb élőhelyekké alakulhatnak.
Az ilyen átalakulások nem néhány év, hanem több évtized, sokszor évszázad alatt zajlanak. A terület története jól példázza, hogy a mai erdők a természeti folyamatok, az emberi tájhasználat és több nemzedék erdészeti munkájának közös eredményei. A Keszthelyi-hegység erdeinek múltját, a feketefenyő szerepét és az őshonos erdőtársulások visszatérését mutatja be az Erdőmánia YouTube-csatorna új epizódja is, a Bakonyerdő Zrt. szakembereinek közreműködésével.
Forrás: Bakonyerdő Zrt., Erdőmánia

Tisztelt Erdőlátogatók! Örömteli hír a természetjáróknak: befejeződtek a felújítási munkálatok a Vértes hegység egyik legnépszerűbb panorámapontján. A Kis-Kopasz-hegyen álló Körtvélyesi-kilátó

Tisztelt Erdőlátogatók! Tájékoztatjuk Önöket, hogy felújítjuk a várgesztesi Vár-rét közjóléti berendezéseit. A felújítás idejére lezárjuk a Vár-rét érintett részeit. Kérjük,

A kőrisvész látványos változásokat okoz az erdőkben, de a cél a folyamatos erdőborítás és a természetes megújulás támogatása A Vértes

Tisztelt Erdőlátogatók! Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója átterjedt az M1-es autópályától délre

Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
