
Vérteserdős nyugdíjas találkozó Pusztavámon
Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
Az államtitkár hangsúlyozta, a városi és városközeli erdőket fel kell készíteni a következő évtizedek kihívásaira. Ellenállóbbá kell tenni őket a klímaváltozás hatásaival szemben, erősíteni kell ökológiai stabilitásukat és közben biztosítani kell, hogy a városban élők továbbra is biztonságosan, szabadon használhassák ezeket az erdőket. Ezt szolgálja az a mintaprogram, amelyet a két minisztérium együttműködésében Budapest mellett Sárváron, Balatonfüreden, Tatán és Kecskeméten indítottak el – tette hozzá Zambó Péter.
Kiemelte, az állami erdészeti társaságok, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének szakemberei és városierdő-kezelési szakértők dolgoztak együtt minden helyszínen. Adatokat gyűjtöttek a termőhelyi adottságokról, modellezték azok várható változását, felmérték és rangsorolták az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait. Ezekre az adatokra támaszkodva születtek meg a hagyományos erdőterveken túlmutató kezelési koncepciók, amelyek nemcsak a szakemberek számára szólnak, hanem az erdőt használó lakosságnak is bemutatják a városi erdők értékét.
Zambó Péter beszédében rávilágított arra is, hogy az erdőgazdálkodás hosszú távú, szakmai munkára épül, amelynek eredményei gyakran csak évtizedek múltán válnak láthatóvá, ezért a kiragadott képek és gyors ítéletek félrevezetők lehetnek. A magyar erdők állapota a korábbi és jelenlegi erdésznemzedékek felelős tevékenységét tükrözi, miközben az erdők egyszerre szolgálják a természetvédelmi, gazdasági és társadalmi igényeket. „Nemcsak az erdőben kell körülnézni. Otthon is. A faasztalon, az ajtóban, a tetőszerkezetben, a bútorokban, a papírban, a fából készült tárgyakban, a lobogó kandallótűzben. Mindezt a magyar erdők adják, és mindehhez egy egész ágazat munkája adja az alapot” – mondta az államtitkár.
Itt, a budai hegyvidéken a most zajló erdőkezelési munkák az erdő egészségi állapotának javítását, a természetes megújulás segítését és az erdőlátogatók biztonságát szolgálják. A kőrispusztulás miatt kidőlt veszélyes fákat pótolják a programban egy olyan helyszínen, ahol évente egymillió látogató fordul meg – tette hozzá Zambó Péter.
Hangsúlyozta, az Energiaügyi Minisztérium és az Agrárminisztérium együttműködésében évek óta átfogó erdőfejlesztési program zajlik. Ennek fő fókusza az erdőterület klímavédelmi szolgáltatásainak megőrzése és fejlesztése. Öt év alatt több mint 11 millió facsemetét ültettünk, és több mint kétezer hektár új erdő jött létre. De klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak – húzta alá Zambó Péter.
Forrás: AM Sajtóiroda

Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is

A Vérteserdő Zrt. együttműködési megállapodást kötött a Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport Egyesülettel, amelynek tagjai a jövőben a társaság működési területén

A Vérteserdő Zrt. 2022 óta 115 helyszínen mintegy 1560 köbméter illegális hulladéktól mentesítette az erdőket A Vérteserdő Zrt. folyamatosan dolgozik

A Vérteserdő Zrt. 2025-ös szakmai évének összefoglalója A Vérteserdő Zrt. 2025-ben is a hosszú távon fenntartható erdőkezelést tartotta szem előtt

A Tatabánya fölé magasodó Turuli Parkerdő a Gerecse hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, melyről Limp Tibor erdészeti igazgató beszélt. Itt a
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
