
Az erdők védelméhez szakmai és társadalmi szemléletváltásra egyaránt szükség van
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
A Nyíregyháza határában található Sóstói-erdő története jól példázza, hogyan lehet egy leromló állapotú, egykorú homoki tölgyest olyan, klímareziliens városi parkerdővé alakítani, amely egyszerre szolgálja a természetvédelem, a közjólét és a városi életminőség céljait. A NYÍRERDŐ Zrt. húsz éve dolgozik azon, hogy ez az élőhely alkalmazkodni tudjon a megváltozó környezeti viszonyokhoz, miközben nyitott marad a közösség felé is. A természetközeli, innovatív és közösségi szemléletű erdőkezelés 2025 nyarán országos elismerést is hozott: a társaság elnyerte a WWF Magyarország „Klímabarát Erdőgazdálkodó” díját.
A XXI. században a városi erdők szerepe felértékelődött. Ezek a zöld szigetek nemcsak a szén-dioxid megkötésében, a hőszigetek csökkentésében vagy a biodiverzitás megőrzésében játszanak fontos szerepet, hanem a testi-lelki egészség, az oktatás és a természetközeli élmények biztosításában is. A Sóstói-erdő ma már szinte belenőtt Nyíregyháza városi szövetébe – legendája szerint egy félreértett távirat indította útjára, melyben „mák” helyett „makkot” vetettek. Valós története sokkal mélyebb: a térség egyik utolsó, természetközeli homoki tölgyese, amely ma már szimbolikusan is az élhető város jelképévé vált.
A díjjal jutalmazott szakmai munka nem szabályok másolásán, hanem helyi adottságokra épülő gyakorlaton alapul. A NYÍRERDŐ Zrt. célja nem nosztalgikus rekonstrukció, hanem egy olyan élő rendszer kialakítása, amely a jövő erdője lehet: változatos, ellenálló, és képes önmagát fenntartani. A társaság egyik különleges módszere az úgynevezett avartranszplantáció, amely során öreg, őshonos tölgyesekből származó avart és talajt helyeznek át fiatal erdőállományokba, elősegítve az aljnövényzet, gombák, rovarok és talajélet újraindulását. Az erdőfelújítások során a tölgyek mellett számos elegyfajt is telepítenek – juharokat, nyíreket, hársakat, vadgyümölcsöket –, ezzel növelve a biológiai sokféleséget és a klimatikus alkalmazkodóképességet.
A Sóstói-erdő nem csupán élőhely, hanem élettér: tanösvények, játszótér, sportpályák, szalonnasütők és egy szabadtéri színpad révén valódi közösségi zöldtérként működik. A NYÍRERDŐ Zrt. rendszeresen szervez vezetett túrákat, erdei iskolai foglalkozásokat és önkéntes programokat, mint például a Májusfa Program. Az erdészek nyitottan fogadják a látogatók kérdéseit, és aktív párbeszédet folytatnak helyi zöld civil szervezetekkel és természetvédelmi szakemberekkel is. Meggyőződésük, hogy az erdőt nem csupán őrizni, hanem tanítani is kell – hogy a jövő generációi is értsék, mit miért csinálnak az erdőért.
A Sóstói-erdő története nemcsak természetvédelmi siker: példája annak, hogyan élhet együtt egy város és egy erdő. Egykor védelmet nyújtott a letelepedőknek a szelek és a környezeti viszontagságok ellen – ma ugyanilyen védelemre van szüksége az erdőnek is a klímaváltozás, az aszályok és az invazív fajok terjedése ellen. A NYÍRERDŐ Zrt. küldetése, hogy ebben a szimbiózisban száz év múlva is álljanak tölgyfák, és éljenek skarlátbogarak, denevérek, nőszirom és madárfészek kosbor.
Mindezekről – és még sok másról – szól az Erdőmánia legújabb epizódja, amely a Sóstói-erdő múltját, jelenét és jövőjét mutatja be szakértők és természetbarátok szemszögéből.
Forrás: Erdőmánia

Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több

Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,

A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres

Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti

Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
