Az Országos Kéktúra útvonaláról érdemes egy kis kitérőt tenni – Tatabánya várostól is karnyújtásnyira – a Vértesi Erdő Zrt. által 2016-ban emelt Körtvélyesi kilátóhoz. A Vértes északi része remek választás lehet egy könnyed túrához, csekély szintkülönbségekkel, de annál nagyobb élményekkel, izgalmas látnivalóival.
Északi hegyvonulatain magashegységet idéző, alhavasi jellegű növényritkaságok rejtőznek, melyeket a Kis-Kopasz-hegyre felvezető úton közelről, a csúcsán álló – különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású – kilátóból pedig távolról csodálhatunk. A Körtvélyesi kilátó a Vértes és a Gerecse hegység találkozásánál, a Gerecse Natúrpark területén található. A Gerecse hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi és Élőhelyvédelmi Irányelv alapján kijelölt területek közé csaknem a teljes hegység, valamint annak peremvidéke is beletartozik. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a – Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító – tatai források környezetében számos növény– és állatritkaság maradt fenn napjainkig. A tatai tavak térségében ezen felül több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk. Az érintetlen természet mellett a kulturális sokszínűség szintén jellemzője e tájnak. A különböző korok kultúrája jól nyomon követhető az őskortól római koron át napjainkig. A történelem fényes eseményei és komor évszázadai e vidéket is érintették.
A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobbra, végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A magasból rálátunk a Vértes legmagasabb pontjára, a Nagy-Csákányra (487 m) is. Északra tekintve a Tatai medence terül el alattunk, felette gyönyörködhetünk az egész Gerecsében. Tiszta időben ellátni akár a Dunáig is. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll.
A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a páratlanul szépséges Mária-szakadéknak bejárata. Végighaladva a szakadékon 500 méteren keresztül vadregényes, szűk kanyonban követhetjük a kék jelzést. Itt tör elő a Béla-forrás is. A közelben található Körtvélyespuszta régi temetőjénél és a Csákányospusztai templomrom is érdemes megállni, elmélázni egy kis időre. Még a múlt század közepén is temettek itt, de mára erre már csak egy szépen gondozott sírkert hívja fel a figyelmet. Körtvélyespuszta egy igazi kis erdei település volt. A puszta Felsőgalla németekkel történt betelepítése (1733.) után a XVIII. század folyamán népesült be. Az itt lakók vallásukat tekintve főleg katolikusok, foglalkozásukat tekintve jobbágyok és zsellérek voltak. A helyi lakosságnak az Esterházy uradalom adott munkát. 1850 után kapott jelentőséget a mészégetés.
Aki a Vértes és a Gerecse peremvidékére tervezi következő kirándulását, ne hagyja ki a romantikus Vitányvárat, a Vértes legizgalmasabb várromját, melynek legendája szintén megér egy kis utánajárást. Alig pár száz méterre a vártól Rockenbauer Pál emlékének tisztelgett ismeretlen művész bükkfába vésett portréval, melyet azóta számtalan turistaereklye is díszít. A kilátó körpanorámája ígéri a kalandvágyó túrázónak, hogy a tatabányai Turul-emlékmű és Szelim barlang sincs messze innen.
Medvehagyma-kedvelők figyelem! Tatabánya határában, Síkvölgyön található a Vértesi Erdő Zrt. által létesített különleges Medvehagyma gasztronómiai tanösvény, ahol a kirándulók azon túl, hogy megismerkedhetnek a növénnyel, egy-egy medvehagymás receptet találnak minden táblán. A záró tájékoztató táblán a Társaság bemutatja közjóléti létesítményeit. Aki pedig egyből megkóstolná a frissen szedett medvehagymás ételkülönlegességeket, a szarvas-kúti pihenőnél talál tűzrakó-helyet, esőbeállót, melynek tetején, bivakszálláson pihenheti ki magát.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy tetején álló Körtvélyesi kilátó Körtvélyespusztától a kék sávon, majd alig párszáz méteres kitérővel a kék háromszög-jelzéseken és a kék kereszt-jelzésen közelíthető meg. Egész évben ingyenesen látogatható.
A kilátó GPS koordinátái: 47.517975, 18.449817
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,
A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres
Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
