
Látogatás a Szelim-barlangban és a Turuli Parkerdőben
A Tatabánya fölé magasodó Turuli Parkerdő a Gerecse hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, melyről Limp Tibor erdészeti igazgató beszélt. Itt a
Egyetemi tanulmányait követően 1977-ben társaságunk jogelődjéhez, a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz került, a Központhoz tartozó Műszaki Csoport állományába. A csoportot akkor Fejes Zoltán erdőmérnök vezette. További tagok Tarjáni Antal mélyépítési előadó valamint Tóth Judit, műszaki rajzoló (későbbi férjezett nevén Klement Judit). A magasépítés akkor még nem tartozott az osztályhoz, de nagyon komoly volumenű mélyépítési tevékenységet folytatott a jogelőd társaság.
A 70-es években folyt országosan szinte száz százalékos állami támogatásból az erdőgazdasági gerinc úthálózatok intenzív fejlesztése. A turisztikai célú közforgalom biztosítása érdekében 5,5 méter szélességű, szilárd felületű burkolattal, 1-1 méter széles padkával készültek az erdei utak. Ezek felmérését, tervezését, kitűzését is az osztály végezte. Akkor épp a Kőhányás -Szépvíz-éri II. osztályú út kivitelezése zajlott a Műszaki Erdészet kivitelezésében, s megkezdődött a Pusztavám – Horogvölgyi út hasonló fejlesztésének előkészítése is. Ezekkel párhuzamosan 1977-ben kezdődtek a Tatabányai Szénbányák megrendelése alapján a jelentős mértékű bányakár elhárítási munkák – Gimnáziumi meddőhányó rekultivációja, Dubnyik völgy-Kacsa-tói komplex tájrendezési tervezés és kivitelezés szinkronban.
1977 őszén ilyen munkák közé „cseppent” Rónai Ferenc gyakornoknak. De az osztályon nem kezelték gyakornokként, azonnal teljes értékű munkával vette ki részét a feladatokból. Műszaki érzékenységére jellemző, hogy mindezek mellett, szabadidejében a cementkötésű faforgácslap megvalósíthatóságán elmélkedett, kísérletezett. A Horogvölgyi út tervezését már ő végezte előadóként. Henzer Antal komoly magasépítési kivitelezői állományt hozott a Műszaki Erdészethez, s a mélyépítés is bővült, így az egész csoport átkerült az akkor már az erdészet faházában lévő Műszaki Osztályhoz. Ferenc tervezte az Agostyáni Arborétum fahídját is. 1979 őszén kezdett Sopronban tanárként az erdészeti technikumban.
Dr. Rónai Ferenc nyugdíjba vonulásakor a Jubileumi Évkönyvben megjelent bemutatása ITT érhető el.
Iskolája az alábbi sorokkal búcsúzik dr. Rónai Ferenctől:
“Nehéz dolog akár csak néhány mondatot összeszedni ilyenkor, hiszen mindenki, aki ismerte iskolánk volt igazgatóját, rengeteg eseményt, beszélgetést, történetet forgat át most gondolatai könyvtárában.
Negyed évszázadnyi vezetőtevékenysége alatt mindig büszkén, eredményesen képviselte a Technikumot, a szakmát… és mindezt tette úgy, hogy mindvégig ember maradt.
Neve már rég a nagy erdészek névsorába vésődött. Azt az eszmét, melyet ráhagyományoztak elődeink, mi is igyekszünk tovább vinni, így megőrizve Őt is az örökkévalóságnak!
Az igazi kormányos a kikötőbe ért; mi pedig lelkünkben, tetteinkben hordozzuk őt.
Köszönöm, hogy megismerhettelek, hogy dolgozhattam veled, hogy beszéltél velem, amikor szükségem volt arra.
Nyugodj békében!
Az Erdészeti Technikum minden jelenlegi és volt tanárának, dolgozója nevében búcsúzva:
Sztojkáné Bodor Ildikó, igazgató”
Néhai dr. Rónai Ferenc 1979. és 2015. között dolgozott erdőmérnök-tanárként, majd intézményvezetőként a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakképző Iskola és Kollégiumban. Karizmatikus személyisége, vezetői tehetsége, tudományos és szakmai munkája meghatározó az intézmény történetében.
Utolsó útjára 2024. február 9-én 13 órakor kísérik a soproni Régi Szent Mihály-temetőben (Szent Jakab-kápolna). A Gyászoló Család a részvétnyilvánítás mellőzését kéri.
Nyugodjék békében!
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület; Roth Gyula Erdészeti Technikum

A Tatabánya fölé magasodó Turuli Parkerdő a Gerecse hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, melyről Limp Tibor erdészeti igazgató beszélt. Itt a

A Vérteserdő Zrt. Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága a közelmúltban befejezte az Országos Kéktúra mentén fekvő Géza-pihenő környezetének rendbetételét. A kirándulókat megújult

Hivatalosan is megkezdődött az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogramjának tatai projektje: a Vérteserdő Zrt. a helyszínen indította

Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, a program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát

Stratégiai jelentőségű szakmai konferenciának adott otthont a tarjáni Német Nemzetiségi Ifjúsági Tábor, ahol a Vérteserdő Zrt. szervezésében a magyar-szlovák határtérségen
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
