Tájékoztatás a tűzifa lakossági árának csökkenéséről
2026. szeptember 11.
Tisztelt Vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Közlöny 2026. évi 122. számában megjelent az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
A kutatók szerint két erdő a műholdfelvételeken szinte teljesen azonosnak tűnhet, miközben az egyik gazdag élővilágnak ad otthont, a másikból pedig már eltűntek a nagyobb állatok, vagy jelentősen lecsökkent a biológiai sokféleség. Ez komoly kihívást jelent a természetvédelem és a klímavédelem számára is.
A jelenlegi műholdas rendszerek rendkívül pontosan képesek mérni az erdők kiterjedését, a lombkorona sűrűségét vagy a vegetáció állapotát.
A legtöbb érzékelő azonban elsősorban a fák tetejét figyeli. A lombkorona alatt zajló folyamatok sok esetben rejtve maradnak. Emiatt egy erdő kívülről egészségesnek tűnhet, miközben ökológiai állapota már jelentősen romlott.
A kutatók szerint a biodiverzitás nem mérhető kizárólag a növényzet alapján.
Számos trópusi erdőben előfordul, hogy a fák állománya szinte érintetlen, mégis eltűntek a nagytestű emlősök, a madarak vagy más kulcsfontosságú fajok. Az ilyen területeket a szakirodalom gyakran „üres erdőknek” nevezi. A műholdak ezt az állapotot önmagukban nem tudják felismerni.
Ezért a szakemberek szerint a távérzékelési adatokat terepi felmérésekkel, automata hangrögzítőkkel, kameracsapdákkal és mesterséges intelligenciával végzett elemzésekkel kell kiegészíteni. Így lehet teljesebb képet kapni egy erdő valódi ökológiai állapotáról.
Az elmúlt években jelentős fejlődés történt az erdők megfigyelésében.
Az Európai Űrügynökség Biomass műholdja például hosszú hullámhosszú radart használ, amely nemcsak a lombkoronát, hanem részben a fák törzsét és szerkezetét is képes feltérképezni. Ez sokkal pontosabb becslést ad az erdőkben tárolt szén mennyiségéről, mint a hagyományos optikai műholdak. Ugyanakkor még ez a technológia sem képes közvetlenül megmutatni, milyen állatok élnek az adott élőhelyen.
Az erdők szerepe nem merül ki abban, hogy szenet kötnek meg.
Az egészséges ökoszisztémák működéséhez szükség van a beporzókra, a magterjesztő állatokra, a ragadozókra és számos más fajra is. Ha ezek eltűnnek, az hosszú távon az erdő szerkezetét és szénmegkötő képességét is befolyásolhatja.
Ezért a kutatók szerint a jövő természetvédelmében nem elegendő azt vizsgálni, hogy „van-e még erdő”. A kérdés inkább az, hogy az adott erdő valóban működő ökoszisztéma-e.
Hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap a műholdas megfigyelés az erdőgazdálkodásban és a természetvédelemben.
Az aszálykárok, viharkárok vagy kártevők terjedése gyorsan észlelhető az űrből. Ugyanakkor a hazai természetvédelmi szakemberek számára is fontos, hogy a műholdképek mellett terepi felmérések készüljenek az erdei élővilágról.
A kutatás arra emlékeztet, hogy az erdő nem csupán fák összessége. Egy valóban egészséges erdő értékét az is meghatározza, hogy mennyire gazdag és sokszínű az ott élő állat- és növényvilág.
Forrás: PlanetZ
Tisztelt Vásárlóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Közlöny 2026. évi 122. számában megjelent az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
A Vérteserdő Zrt., mint vadászatra jogosult és erdőgazdálkodó, a kezelésébe tartozó vadászterületeket érintően tájékoztatást tesz közzé. Tisztelt Erdőlátogatók! A vadállomány
A tartósan száraz, csapadékszegény időszakokban az erdők számára egyre nagyobb értéket jelent minden helyben tartható vízmennyiség. A Vérteserdő Zrt. szakemberei
Két helyszínen, a Vértesben a gánt-kőhányási Esterházy Fogadónál, a Gerecsében pedig az Agostyáni Arborétumban várják kollégáink a szarvasbőgés-hallgató túrákra előzetesen
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
