Élőhelyvédelmi feladatok hőségnapok idején: fókuszban a mesterséges vízpótlás

A tartós hőség és az aszályos időszakok komoly kihívás elé állítják a vadgazdálkodókat is, hiszen a természetes vízforrások gyors elapadásával az állatok egyre nehezebben jutnak ivóvízhez.

Különösen kritikus a helyzet az olyan felszíni vizekben egyébként is szegény vidéken, mint a Vértes vagy a Gerecse hegységek magasabb térszintjei, ahonnan a nagyvadfajok kénytelenek elvándorolni a távolibb hegylábi források, nagyobb tavak, vízfolyások felé. Ezen helyszínekkel párhuzamosan a mesterségesen kialakított itatók, dagonyák feltöltése biztosít még lehetőséget a vadnak a szomjoltásra, felfrissülésre.

Komárom-Esztergom vármegyében negyvenegy, részben Fejér vármegyébe is átnyúló vadászterületet tartanak nyilván, amelyekből három vadászterületen, mintegy 30 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást a Vérteserdő Zrt.  A hőségnapok, aszályos időszakok idején kiemelkedik a terület itatóhelyeinek, dagonyáinak vízutánpótlása, amely folyamatos az erdészeti társaság vízkivételi lehetőségeihez és szállítási kapacitásaihoz mérten.

Rendkívül fontos emellett az itatóhelyek, víztározók körüli nyugalom és a hozzáférhetőség biztosítása is, hogy a szomjas állatok bátran, akár napközben is megközelíthessék azokat. Az erdő látogatóit is kérjük, hogy ezen napokban az itatóhelyek, dagonyák környezetét kerüljék, lehetőség szerint ott hosszabb ideig ne tartózkodjanak.

A mesterséges vízpótlás nemcsak a néhány hónapos szarvasborjak, őzgidák túlélését segíti a hőség idején, hanem számos védett és fokozottan védett rovarnak, madárnak és emlősnek teremt kedvezőbb életfeltételeket. A cikkünkhöz a gánti Sárkánylyuk-völgyben található dagonya feltöltését örökítettük meg. Kollégáinkat már a kiérkezéskor lepkék százai fogadták és egy havasi cincér is megtisztelte jelenlétével a „vízhordó különítményt”.

Fotók: Boglári Zoltán, Szentkuti Tamás

Kiemelt hírek