A program fókuszában ezúttal egy különösen értékes, de eddig kevéssé ismert erdőrészlet áll: a gödi lakosok által régóta használt – de hivatalosan csak 2023-ban hosszú távú fejlesztési megállapodásba vont – Nemeskéri Parkerdő. A Pilisi Parkerdő és a gödi önkormányzat együttműködése alapján született meg az a stratégiai terv, amely most új szintre emeli a természetközeli városierdő-kezelés lehetőségét az agglomerációban is.
„A városi és elővárosi erdők mára olyan közszolgáltatásokká váltak, amelyek a klímavédelem, a mentális egészség és a közösségi térhasználat frontvonalában állnak. Göd városával közösen olyan példát teremtünk, amely más települések számára is modellértékű lehet.” – fogalmazott a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója, Reinitz Gábor.
A Nemeskéri Parkerdőben 2024 tavaszán fejeződtek be azok az erdőkezelési munkák, amelyek alapját egy 86 oldalas, minden részletre kiterjedő állapotfelmérés és egy hosszú távú állománykezelési terv adta. A tervezés során több alkalommal, külön jegyzőkönyvekben dokumentált terepi bejárást végeztek a szakemberek, amelyek során minden egyes beavatkozási pontot egyedi, szakmai szempontok alapján határoztak meg.
A munkák három fő területet érintettek:
A gödi erdőlátogatók már most is érzékelhetik a változást: világosabb, élőbb erdőrészletek, számtalan őshonos fa- és cserjefaj az újulati szintben, több fényhez jutó tölgyek és újraéledő ökoszisztéma várja őket.
A tavasz végén, nyár elején sokak számára szokatlan látvány fogadta az erdőbe látogatókat: pókhálószerűen beszőtt bokrok, lecsupaszított ágak, és hernyók tömege. A jelenség mögött a pókhálós moly (Yponomeuta evonymella) állt – egy hazánkban őshonos, évente egyszer rajzó, tápnövényspecifikus rovar, amely kizárólag a csíkos kecskerágó leveleit fogyasztja.
Fontos hangsúlyozni: a hernyók nem veszélyesek az emberre, nem allergének, nem támadnak meg más növényfajt, és az érintett bokrok is újrahajtanak a bábozódás után.
A Pilisi Parkerdő 2019-ben elindított Városierdő-fejlesztési Programja a hazai közjóléti erdőgazdálkodás megújításának zászlóshajója. A cél: a városi és elővárosi erdők ökológiai stabilitásának növelése, klímaadaptációs képességeik megerősítése és a társadalmi szerepvállalás kiteljesítése.
A gödi fejlesztés is egyértelműen mutatja: az elővárosi erdők jövőjét nem lehet kizárólag szakmai oldalon formálni. A Pilisi Parkerdő stratégiai célja a rendszerszintű partnerség – önkormányzatokkal, cégekkel, civil szervezetekkel és helyi közösségekkel közösen.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Invazív fajok visszaszorítása, szerkezetváltás és biztonság egy programban – kiemelt természeti környezetben A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb
Tényleg másképp telik az idő az erdőben? Encsi Csaba, a Vérteserdő főmérnöke szerint igen – az Erdőmánia stábja pedig utánajárt.
A természet télen is él, csak másképp. A téli időszak vége felé járva az erdők lakói különösen érzékenyek a zavarásra.
2026. február 14-én az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület szervezésében a Vértes hegység harcaiban ezelőtt 81 évvel hősi halált halt
Az erdőkről és az erdészekről szóló közbeszéd az utóbbi időben veszélyes irányba fordult, a párbeszéd és a tények helyett az
