
Újra látogatható a Körtvélyesi-kilátó!
Tisztelt Erdőlátogatók! Örömteli hír a természetjáróknak: befejeződtek a felújítási munkálatok a Vértes hegység egyik legnépszerűbb panorámapontján. A Kis-Kopasz-hegyen álló Körtvélyesi-kilátó
Mennyire ismerjük valójában az erdőinket? És hogyan készülhetnek fel a szakemberek arra, hogy a jövőben egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb környezeti viszonyok között is fennmaradjanak? A választ nemcsak a növényekben vagy a talajban kell keresni – hanem az adatokban. A Vérteserdő Zrt.-nél alkalmazott módszernél az erdők megértésének egyik kulcsa az erdészeti meteorológiában rejlik.
Klímahatárvonalon: holnap már nem lesz erdő?
Magyarországon évszázadok óta jelen van egy természetes ökológiai határvonal, amely a zárt erdők és a fátlan puszták vegetációját választja el egymástól. A klímaváltozás azonban ezt a határvonalat folyamatosan eltolja – az erdők rovására. A korábban stabilnak hitt cserestölgyesek is fokozatosan erdőssztyeppé alakulhatnak: mozaikos szerkezetű, felnyíló erdők, köztes gyepekkel, amelyek egyre kevésbé képesek önfenntartó, zárt lombkoronát alkotni. A Vérteserdő Zrt. és partnerei épp ezért nemcsak figyelik, hanem mérik és modellezik is ezeket a változásokat.
Adatvezérelt erdészet: mérőállomások a fák védelmében
A Vérteserdő Zrt. működési területén jelenleg három erdészeti meteorológiai mérőállomás működik, amelyek 10 percenként rögzítik a hőmérsékletet, csapadékot, talajnedvességet, szélirányt és szélsebességet, sőt, még a talajhőmérsékletet is négy különböző mélységben. Az adatokat GPRS-en keresztül küldik a központi szerverre, ahol azokat statisztikailag feldolgozzák, modellezik és összevetik más régiókkal, a partnerszervezetek adatsoraival.
Az egyik legrégebbi állomás Pusztavámon található, ahol 2023-ban például közel 1000 mm csapadékot mértek – jóval az átlagos 600-650 mm felett. De az adatokból az is kiderült: hiába volt sok eső, ha annak eloszlása egyenetlen volt, és több területen aszályos viszonyok uralkodtak. A csapadékeloszlás tehát legalább annyira fontos, mint a mennyiség.
Mikor szükséges beavatkozni az erdő fennmaradása érdekében?
A klímaváltozás miatt egyre több faállomány kerül veszélybe – nem hirtelen, hanem lassú, évtizedeken át tartó legyengülés révén. Az erdészeti meteorológia lehetőséget ad arra, hogy az erdészek az adatokat elemezve meg tudják előre mondani az erdő fenntartása céljából történő beavatkozás szükségességét és megfelelő időzítését. Ez különösen fontos azoknál a mesterségesen telepített állományoknál, amelyek nem az adott termőhelyre jellemzőek.
Fő cél: a megelőzés, szakszerű beavatkozás. Az adatok segítenek meghatározni, milyen fafajokkal érdemes kiegészíteni egy-egy gyérülő állományt – például a karsztbokorerdők ellenálló fajait, mint a virágos kőris, molyhos tölgy vagy fanyarka.
A Pro Vértes és a természet: élőhely-fejlesztés adatokkal
A Pro Vértes Alapítvány több mint 500 hektárnyi erdőterületet kezel a Zámolyi-medencében – korábban fátlan pusztákon, most már értékes mikroklímát teremtő állományokkal. Ezek az erdők viszont mostanra elérték életciklusuk végpontját: a felújításukat, ha lesz még rá esély, csakis megalapozott meteorológiai és talajvíz-adatok birtokában lehet hatékonyan és szakszerűen megvalósítani.
A rosszul megválasztott faj, rossz helyre ültetve évtizedes munkát veszélyeztethet. Az erdészeti meteorológia épp ezért kulcsfontosságú nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és közjóléti szempontból is.
A jövő modellje: mikroklíma + talaj + fafaj = fenntartható erdő
A Vérteserdő Zrt. célja, hogy 30 éves mérési periódusokon keresztül hosszú távú helyi vagy a működési terület tájegységeire jellemző klímamodelleket állítson fel/vegyen át, amelyek segítségével optimalizálható a fafajválasztás, maximalizálható a vízmegtartás és biztosítható az élőhelyek hosszú távú védelme. A különböző domborzati és termőhelyi viszonyokat összevetve olyan erdőgazdálkodási döntések születhetnek, amelyek évtizedekre meghatározhatják egy-egy térség ökológiai stabilitását. Ez nem csupán kutatás. Ez a jövő erdeinek védelme – tudományos alapokon.
Erdőmánia kamerái újra a helyszínen
Az Erdőmánia természetismereti sorozat új epizódja most az erdészeti meteorológia kulisszái mögé enged bepillantást. Hogyan rögzítenek 10 percenként adatokat a fák alatt? Mit mutatnak a talajnedvesség-szintek? Miért fontos, hogy helyben legyen mérőállomás, ne csak városi meteorológiai adatokra hagyatkozzunk? A kisfilm segítségével ez is kiderül, amely itt tekinthető meg:
Amit kevesen tudnak az erdészeti meteorológiáról:
Forrás: Erdőmánia, Vérteserdő Zrt.

Tisztelt Erdőlátogatók! Örömteli hír a természetjáróknak: befejeződtek a felújítási munkálatok a Vértes hegység egyik legnépszerűbb panorámapontján. A Kis-Kopasz-hegyen álló Körtvélyesi-kilátó

Tisztelt Erdőlátogatók! Tájékoztatjuk Önöket, hogy felújítjuk a várgesztesi Vár-rét közjóléti berendezéseit. A felújítás idejére lezárjuk a Vár-rét érintett részeit. Kérjük,

A kőrisvész látványos változásokat okoz az erdőkben, de a cél a folyamatos erdőborítás és a természetes megújulás támogatása A Vértes

Tisztelt Erdőlátogatók! Ezúton is tájékoztatjuk Önöket, hogy az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) kórokozója átterjedt az M1-es autópályától délre

Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
