A jelenség túlmutat vármegyénken
A probléma gyökere több évtizedre nyúlik vissza. A vármegye több részén – például Tatabánya vagy Várgesztes környékén – nagy területeken telepítettek fekete- és erdeifenyőt sekély, száraz talajokra. A klímaváltozás okozta egyre forróbb, aszályosabb nyarak extrém stresszt jelentenek a sekély gyökérzetű fenyőknek. A 2022-es rendkívüli aszály pedig végképp felgyorsította a legyengülésüket, utat nyitva a különböző betegségeknek és rovarkártevőknek, amelyek túlnyomórészt egy fafaj alkotta erdőállományban szinte akadálytalanul terjedhetnek. Nem egy közülük a vidékünkön eddig teljesen ismeretlen volt. A világkereskedelem, a globalizáció „hozták” magukkal őket.
Ennek két súlyos következménye van:
Tűzveszélyesség: Az elhalt, gyantás, száraz fenyőerdő rendkívül gyúlékony. A sűrű állományban a tűz villámgyorsan terjed, koronatűzzé fejlődhet, ami szinte olthatatlan. Egyetlen szikra is elegendő lehet egy katasztrófához.
Kockázatok a települések környékén: Mivel ezek az erdők gyakran közvetlenül lakott területekkel határosak, a tűz kockázata már nem csak ökológiai, hanem kiemelt vagyon- és életvédelmi kérdés is.
MIT TEGYEK – MIT NE TEGYEK, HA TÜZET ÉSZLELEK AZ ERDŐBEN? – KATT IDE !
A szakmai válasz: Együttműködés a már betelepült lombos fafajokkal
A Vérteserdő Zrt. szakemberei a probléma megoldására nem a tarvágást választották, ami általában az idegenhonos állományok felújításának hagyományosan az első lépése. Ehelyett egy hosszútávú, finomhangolt módszert, az úgynevezett természetes szerkezetátalakítást alkalmazzák. Ez a szakmai szemlélet a természetet egyfajta iránymutatóként kezeli: az erdész segítő közreműködésével felgyorsítani az erdő öngyógyítási folyamatait és ezáltal egy stabilabb, hosszabb távon fenntartható erdőt létrehozni.
Ennek legizgalmasabb eleme a “játék a fénnyel”. A károsodással érintett területen az erdészek precízen, több év alatt távolítják el a beteg fenyőket, mindig a talajon már megbúvó őshonos facsemeték (kőris, juhar, cser, vadkörte) igényeihez igazodva. Pont annyi fényt engednek a talajra, amennyi a fiatal fák növekedésének beindulásához szükséges. A megmaradó fenyők eközben még “napernyőként” védik a zsenge újulatot a perzselő naptól. Ez a szakszerű beavatkozás a természet saját dinamikájára épít, és azt irányított mederbe tereli.
A jövő erdeje már épül: Természetesség és biztonság
A módszer pedig működik. Alkalmazása már nem csak lehetőség, hanem az erdők fenntartása érdekében felelőssége is az erdésznek. A pusztuló, biológiailag szegényes fenyves helyén ma már egy életerős, vegyes, fiatal erdő bontakozik ki. Ez az új erdő:
Ez a folyamat pedig messze túlmutat a helyi jelentőségén. A szóban forgó erdőterületek sok helyütt az európai jelentőségű Natura 2000 hálózat részei is. Ez a hálózat az Unió egyik egyik legfontosabb természetvédelmi eszköze, amelynek célja a különleges élőhelyek és fajok megőrzése. A szerkezetátalakítással az erdészek aktívan hozzájárulnak ezen célok eléréséhez. A tájidegen fenyvesek átalakítása őshonos, vegyes erdőkké növeli az ökoszisztéma természetességét, stabilabbá és értékesebbé teszi azt. Felmerül a kérdés, hogy az ilyen fenyvesek fenntarthatóak-e egyáltalán a jelenlegi klimatikus körülmények közt? Az átalakításnak ezzel az új módszerével, együttműködve a természettel az erdészek keresik a válaszokat, lehetőségeket. Egy ilyen biodiverz erdő képesebb befogadni és fenntartani a védett, ritka rovar- és madárfajokat, így a beavatkozás közvetlenül szolgálja a Natura 2000 hálózat célkitűzéseit és Magyarország természetvédelmi vállalásait.
A szakemberek a természet saját újrahasznosító programját is bevetik. A területen hagyott holtfa (az úgynevezett “fátyolszint”) lassan lebomlik, és értékes tápanyagokkal látja el a talajt, megteremtve a feltételeket a jövő generációja számára.
Ez a munka egy hosszútávú befektetés is vármegyénk természeti kincseinek és lakosainak biztonságába. Tökéletes példája annak, hogyan lehet a gazdálkodási, biztonsági és magas szintű természetvédelmi szempontokat összehangolva, a természettel együttműködve választ adni a 21. század kihívásaira, modellt teremtve, válaszokat keresve más, hasonló problémákkal küzdő régiók számára is.
Forrás: kemma.hu; Vérteserdő Zrt.
Fotó: Tarjáni Antal, Gulyás Gábor
2026. tavaszán erdészeti társaságunk Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága adott otthont egy nemzetközi programnak, melynek keretében cseh erdésztanulók töltötték nálunk gyakorlati idejüket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 10 hónapja készülő Agrárhangár podcast-sorozatának eddig elkészült 54 epizódjából kigyűjtöttük az erdészeti vonatkozású beszélgetéseket (4 interjú).
Hogyan igazodjunk el az erdőkkel kapcsolatos hírek sűrűjében? Dr. Csóka György erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem kutatójával arról beszélgetett az Erdőmánia
A víz jelenléte nemcsak a talaj nedvességtartalma okán fontos. Legalább ilyen jelentős a levegőbe történő kipárolgás is. Éppen ezért jelentősek
2026‑ban az Európai Állami Erdészeti Szövetség (EUSTAFOR) fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. A szervezetet 2006‑ban hozták létre azzal a céllal, hogy
