Dr. Bordács Sándor a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növénytani Tanszékének kutatója kezdte meg a szakmai nap előadásainak sorát. Ismertette a tölgy fajok helyét a Földön, majd egy „időutazás” keretében bemutatta, hogy a földtörténeti nagy eljegesedési majd azt követő időszakokban a tölgyek miként vándoroltak az európai kontinensen. E vándorlás kutatásai alapján megállapítható, hogy a fajok viszonylag jól elkülönülnek egymástól és az egyes tölgyfajok genetikai szerkezetét a múltbéli alkalmazkodás és földrajzi elkülönülés alakította és alakítja.
A friss kutatási eredményei alátámasztják, hogy az idős, sarj eredetű fákat is meg kell becsülni, használni kell a saját, helyi genetikai erőforrásokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Felhívta a figyelmet, hogy az idegen, tölgy származások tekintetében még nincs kellő tapasztalat. Az előadás végén köszönetét fejezte ki, hogy a Vérteserdő Zrt. is sokat segítette a működési területén megtalálható tölgy fajokkal kapcsolatos kutatási munkákat.
Kárpáti Béla az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) elnöke a hazai és az Európai Uniós országok erdészeti csemetetermelőinek főbb problémáiról és annak megoldási lehetőségeiről tartott előadást. A munkaerő gazdálkodás, illetve annak megléte általános probléma bel-és külföldön az ágazatban. Az elnök ugyancsak problémaként fogalmazta meg a magforrások hiányát, amely vagy a termés vagy a gyűjtők hiánya miatt alakul ki a piacokon. Kiemelte, hogy nem véletlen a központi magbankok/magtárolók jelentőségének növekedése. Véleménye szerint a klímaváltozás miatt a burkolt gyökerű/konténeres erdészeti szaporítóanyagok piaca egyre erősödik, így erre a technológiára fel kell készüljön a hazai ágazat.
A Vérteserdő Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője, Meinczinger József a hagyományos, szabadföldi termelésű és a burkolt gyökerű csemeték alkalmazásának költségvonzatait hasonlította össze előadásában. Elmondta, hogy az anyagárban sem olcsó csemetére további erdősítési kivitelezési, károsítók elleni védekezés valamint ápolási költségek rakódnak rá. Így vizsgálva a burkolt gyökerű, adott esetben a klímaváltozásnak ellenálló genetikai tulajdonságú csemetével történő erdősítés járulékos előnyei (nagyobb méret, hosszabb erdősítési időszak, biztosabb megeredés stb.) hosszabb távon költséghatékonyabbá válhatnak. Az erdősítést követő első néhány évben különösen fontos a gyakori ápolás. Felhívta a figyelmet, hogy az első ápolást május végéig indokolt befejezni, lehetőség szerint bevonva helyi vállalkozókat.
A szakmai nap a terepi programmal zárult, melynek keretében a kőrispusztulás Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság területén történő kezelése került bemutatásra. A betegség sajnos gyors lefolyású, levélhervadást, hajtásvégi száradást és koronaelhalást okoz. Az erdőkezelési stratégiák korosztályonként eltérőek, melyeket a helyszínen Gulyás Gábor erdészeti igazgató mutatott be. Kiemelte a kőrispusztulás egyik legfontosabb tapasztalatát, hogy a jövőben fontossá válik az adaptív erdőkezelés. Ez egy rugalmas, ciklikus megközelítés az erdőkkel való gazdálkodásra, amely tudatosan számol a változásokkal, és a tapasztalatokból tanulva folyamatosan finomítja a kezelési módszereket, különös figyelemmel a NATURA 2000 kezelési irányelvekre, mivel a vagyonkezelt területek jelentős része a hálózat része is. Ez a megközelítés segít növelni az erdők ellenálló képességét a klímaváltozás és az ahhoz kapcsolódó biotikus hatások, például a kőrispusztulás esetén is. Fontos eleme a fajgazdagság fenntartása és a termőhelyi adottságok folyamatos figyelemmel kísérése.
Ezúton is köszönjük a nagyon informatív és érdekes előadásokat!
2026 nyara ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy az erdőtüzek már nem kizárólag a mediterrán országok problémáját jelentik, hanem egyre
Ki tervezi az erdőt, milyen szempontok alapján születnek a döntések, és hogyan lesz a terepi mérésekből, drónfelvételekből és ökológiai adatokból
Az Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevelét vehette át Pintér István erdőmérnök kollégánk, a Vérteserdő Zrt. Észak-Vértesi Erdészeti Igazgatóságának erdészeti igazgatója.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság július 28-ai közös közleményében Magyarország teljes területére harmadfokú
2026. évben Magyarország ad helyt a 32. EFOL (European Forest Orientiering Championships, azaz Erdészeti Tájfutó Európa Bajnokság) számára. A verseny
