Az állami erdészetek jelentik az erdei turizmus legfontosabb hátterét
2026. április 11.
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az
A Szent Gellért téri sziklákba vájt Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomban Schall Tamás atya a templom alapítóiért, építőiért, jótevőiért, erdész szakunk elhunyt és élő tagjaiért mutatta be a szentmisét, melyre több egyesületi helyi csoport részéről is jöttek kollégák.
Idén két kerek évfordulóra is emlékeztünk a szentmisében. Pont 100 éve, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos erdőmérnök kollégánk közreműködésével 1924-ben megalakult a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi Barlang) Bizottság”, hogy kegyhely létesüljön a Boldogságos Szűzanya Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom végül 1931-re készült el közadakozásból.
I. József uralkodása idején, 1782-ben rendeleti úton oszlatták fel a szerzetesrendeket, így a pálosokat is. Mintegy 150 évnyi távollét után 90 évvel ezelőtt, 1934-ben tértek vissza az egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetesrend tagjai elsőként a sziklatemplomba. A II. Világháborút követő kommunista hatalomátvétel után 1951-ben ismét el kellett hagyniuk az országot. A templomot az 1960-as évek elején 1,5-2 m vastag betonfallal teljesen elzárták a külvilágtól. A rendszerváltáskor a Magyar Pálos Rend is visszatérhetett, így 1989. augusztus 27-én nyitották meg a templom kapuit. A Sziklatemplom építéséről, történetéről ITT olvashatnak részletesen Pfeifer Gyula 1931-ben írt könyvében.
A szentmisén az oltárszolgálatban és a lektori szolgálatban a Bp. ÁESZ, és a Vértesi Helyi Csoportok tagjai és családtagjaik segédkeztek. Hálás köszönet érte!
Fotó: Mohai Elek, Boglári Zoltán
Youtube videó: Mohai Elek
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az
A klímaváltozással járó aszályok miatt egyre nagyobb veszélyben vannak erdeink. A Soproni Egyetem szakemberei azonban olyan úttörő szoftvert alkottak, amely
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottsága több fiatal szerzőt kíván megnyerni az idén 164 éves lapban való
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
A Soproni Egyetem falai közül indult útjára három évtizeddel ezelőtt az az országos kezdeményezés, amely mára a hazai környezeti nevelés
