
Az erdők védelméhez szakmai és társadalmi szemléletváltásra egyaránt szükség van
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
Az érdeklődőnek a csepergős, kissé hűs idő sem szegte kedvét, sőt inkább rámutatott arra a tényre, milyen különleges a „Gerecse gyöngyszemeként” is említett arborétum mikroklímája a körülötte fekvő területekhez képest is. A Neszmélyi Borút Egyesület konzorciuma 2019-2022 között valósította meg „A tájban élő ember” Ökoturisztikai Látogatópontok a Nyugat-Gerecsében” című projektet. Céljai, hogy a Nyugat-Gerecse aktív turisztikai attrakció kínálata bővüljön, a Neszmélyi borvidék településeinek és a Gerecse vonzereje növekedjen, igazodva az elmúlt évek sikeres kulturális, „bakancsos” és kerékpáros termékfejlesztéseihez.
Izing László, az egyesület titkára előadásában rámutatott, hogy a projekt során létrejött hálózat mintegy hiánypótló módon felfűzi a Gerecse természeti és épített értékeit, kulturális és szakrális tereit. További fontos célja a projektnek, hogy a térség kisgazdasági szereplőit, termelőit egyre nagyobb mértékben be lehessen vonni, érdekelté tenni a helyi turizmus fejlődésében. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen az útvonalak csoportosan vagy egyénileg is bejárhatók. Ehhez segítséget nyújtanak a kialakított útjelzések és információs pontok, okostelefonra letölthető applikációk, podcastek. A turista és zarándokúton vándorlókat, a kirándulókat szállások és vendéglátóhelyek várják, mindezekről térképes tájékoztatók, interneten elérhető kalauzok készültek és elérhetők a Gerecsetúra – Kezdőoldal (gerecsetura.hu) honlapon.
Boglári Zoltán, társaságunk kommunikációs vezetője „Évszázados tapasztalatok, ezerarcú táj a Vértes ölelésében” című előadásával egy szakmatörténeti és kulturális „időutazásra” vitte a hallgatóságot. A Vértes és Gerecse hegységek rejtett kincseit (a nagyközönség előtt tán kevésbé ismert várromok, emlékhelyek) és az egykoron a tájat formáló embereknek az erdészeti munkákhoz fűződő mindennapjait (pl. fakitermelés, mészégetés, faszénégetés, bányászat) mutatta be. Kiemelte, hogy magyar erdők évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget. Az állami erdészeti társaságok ezen lehetőségeket közjóléti célú beruházásokkal folyamatosan bővítik és fenntartják. A Vérteserdő Zrt. által kínált lehetőségeket a Ökoturizmus (verteserdo.hu) aloldalon lehet megtekinteni. A konferencia zárásaként Mocsi Ádám arborétum-vezető „Teremtett világ, felfedezett táj” címmel egy könnyű séta keretében mutatta be az arborétum botanikai nevezetességeit, kulturális vonatkozásait.
Fotó: Tarjáni Antal

Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több

Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,

A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres

Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti

Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
