Hogyan kezdődött a Gerecse 50 (siker) története? Felezéssel, pontosabban ennek a tervével. A Kilométerfalók a Gerecsében című könyvből kiderül.
A Kinizsi 100 elnevezésű teljesítménytúra Budapestről indult, a résztvevőknek egy május végi szombat reggeltől vasárnap reggelig 100 kilométer kellett megtenniük 24 óra alatt. A szupertúra végállomásán, Szárligeten 1981-ben ott volt Horváth Zoltán, a Komárom Megyei Természetbarát Szövetség elnöke és Vadócz Miklós főtitkár is. Akkor alig hetvenen értek célba. A főtitkár szerint elég lenne ennek a fele is, így született meg a Gerecse 50 teljesítménytúra ötlete. Hivatalosan 1981 decemberében, karácsony előtt jelentették be, hogy a következő évben (1982) várják a kitartó gyaloglás szerelmeseit. Már akkor 415 induló volt és “csak” 405-en értek célba szintidőn belül.
Egyebek mellett erről is olvashatunk Horváth Zoltán és kollégánk, Mórocz Károly 42 évvel később megjelent könyvében, amely a Kilométerfalók a Gerecsében címet kapta. Az „örökifjú túrázók” a térség egyik legnagyobb teljesítménytúrája miatt ragadtak tollat és bemutatnak minden egyes lejtőt és emelkedőt az oldalakon. Például Tardost, a pusztamaróti medvehagymák tengerét, no meg olyan legendás helyeket, mint az évről évre magasabbra növő Bánya-hegy, vagy a lilahagymás zsíroskenyér a vértestolnai műútnál.
A kötet bemutatójának otthont adó József Attila Könyvtárban Veér Károly beszélgetett a szerzőpárossal. A jó hangulatú, baráti beszélgetés során kiderült, a teljesítménytúra ötvenedik születésnapjára is készülnek az alkotók. A túra egyébként olyan hivatalos elismeréseket is maga mögött tudhat, mint a Vármegyei és a Tatabányai Városi Értéktár.
Addig még minden jövőbeni túrázónak adott némi útravalót az egyik szerző.
– Barátság, segítség, elszántság és humor – Mórocz Károly így foglalta össze mi jár a fejében a Gerecse 50-re nevezés előtt. Azt is hozzátette, évről évre találkozik olyan baráti társaságokkal, amelyek tagjai segítették egymást és ha úgy alakult másokat is. Ha elfogyott a lendület, időnként a levegő.
Első szóra a nemes ügy mellé állt az Econa, a Vérteserdő, a Motor-Classic, a Tatabányai Rugógyártó, a Ho-Máhr Trans, az ASG és a Grundfos, Továbbá Ladányi András, Takács Antal, dr. Becker Tibor, Rigó Erik és Forgács József segítsége nélkül nem jöhetett volna létre a sokakat érdeklő könyv.
A tanulság, a mondanivaló, az üzenet? Sokféle van, de fejezzük be azzal, ahogyan az egyik szerző dedikálásaiban írja az alap-, a közép és a felsőfokot, csavarintva egyet a magyar nyelven:
Gyalogolni jó – lyó – lyóóó!!!!
Forrás: kemma.hu
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,
A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres
Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
