Trófeaszemle Szentgyörgyváron
2026. október 21.
A Vérteserdő Zrt. idén is megtartotta hagyományos, sorban nyolcadik trófeaszemléjét, mely az őszi gímszarvasbőgés időszakát zárja le. Ebben az évben
Minden a gyártással vagy a termeléssel kezdődik: a műfenyő anyaga leggyakrabban PVC és fém, melyek köztudottan lassan bomlanak le. Előállításuk során gyakran alkalmaznak mérgező adalékanyagokat, köztük ólmot is, ami a fenyő használatával és az anyag elöregedésével a lakás levegőjébe is kerülhet, por formájában. Szállítása során háromszor annyi széndioxid kerülhet a levegőbe, mintha minden évben kivágott fenyőt vásárolnánk, tudván, hogy a legtöbb műfenyőt Kínában gyártják.
Ha azonban mégis a műfenyő mellett döntenénk, vásároljunk PVC-menteset és lehetőleg hazai vagy európai gyártó termékét válasszuk, hiszen ezzel is kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk. Fontos, hogy 5-6 vagy akár ennél hosszabb távra tervezzünk a műfenyővel, csökkentve a belőle származó hulladékot!
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket erdőkből termelik ki, károsítva ezzel az erdei ökoszisztémát, azonban a fenyőfa vásárokon – vagy akár az interneten rendelhető élő fák esetében – valójában a csemeték ezzel a céllal létrehozott fatelepeken (Magyarországon körülbelül 1500-2000 hektárnyi területen) nevelkednek 5-10 éven keresztül. Legtöbbször –adottságaiknak köszönhetően-, ezen földterületek más növények termesztésére alkalmatlanok.
És mi történik a fenyőfák növekedési ideje alatt? Amíg nevelkednek, végig hasznosak maradnak a környezet számára: folyamatosan nitrátokat vonnak el a talajból, segítenek lelassítani a klímaváltozást, hozzájárulnak a levegő tisztításához: 10 év alatt egy hektáron 105 tonna oxigént termelnek és egy év alatt képesek megkötni 10-16 kg szén-dioxidot a levegőből! Egy kivágott fa helyére több csemetét ültetnek, így a rendszer hosszú távon is fenntartható. És nem mellesleg az ültetéstől a kivágásig tartó idő alatt munkahelyeket teremtenek. A telephelyeken a már kivágott, de megmaradt fákat virágkötők hasznosítják, a törzseket, ágakat pedig erőművekbe szállítják.
És mi lesz a fenyőfákkal Karácsony után? Sokukat szeméttelepre viszik, külön összegyűjtve, majd eltüzelik vagy otthon kerülnek a kandallóba, aminek következtében az életük során termelt széd-dioxid visszakerül a légkörbe, így gyakorlatilag nullára csökkenthető a karbon lábnyom!
Összegezve, mi magyarok évente 2-2,5 millió karácsonyfát állítunk az ünnep alatt, amelyet, ha szeretnénk környezettudatosabban tenni, akkor a lehető legközelebbi magyar termelőtől származó igazi fenyőfát vásároljuk!
A Vérteserdő Zrt. idén is megtartotta hagyományos, sorban nyolcadik trófeaszemléjét, mely az őszi gímszarvasbőgés időszakát zárja le. Ebben az évben
Vízhiánytól a tűzveszélyig: milyen konkrét problémákkal szembesülnek nap mint nap a Vérteserdő Zrt. szakemberei, és milyen eszközökkel dolgoznak ezek kezelésén
Az „Út az Egészséghez” program 22. kardiotanösvénye a Turuli Parkerdőben segíti a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot.
A Vértes egyik legféltettebb természeti értéke, a rendkívül ritka és veszélyeztetett kőhányási berkenye (Sorbus acutiserrata) megóvása érdekében példaértékű, közvetlen fajmegőrzési
A Bakony-Buda Speciális Kutató-Mentő Csoport Egyesület tagjai társaságunkkal együttműködésben korábban a működési területünkön szervezett hulladékgyűjtési akciókban több alkalommal is részt
