Minden a gyártással vagy a termeléssel kezdődik: a műfenyő anyaga leggyakrabban PVC és fém, melyek köztudottan lassan bomlanak le. Előállításuk során gyakran alkalmaznak mérgező adalékanyagokat, köztük ólmot is, ami a fenyő használatával és az anyag elöregedésével a lakás levegőjébe is kerülhet, por formájában. Szállítása során háromszor annyi széndioxid kerülhet a levegőbe, mintha minden évben kivágott fenyőt vásárolnánk, tudván, hogy a legtöbb műfenyőt Kínában gyártják.
Ha azonban mégis a műfenyő mellett döntenénk, vásároljunk PVC-menteset és lehetőleg hazai vagy európai gyártó termékét válasszuk, hiszen ezzel is kisebb ökológiai lábnyomot hagyunk. Fontos, hogy 5-6 vagy akár ennél hosszabb távra tervezzünk a műfenyővel, csökkentve a belőle származó hulladékot!
Sokan hajlamosak azt hinni, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket erdőkből termelik ki, károsítva ezzel az erdei ökoszisztémát, azonban a fenyőfa vásárokon – vagy akár az interneten rendelhető élő fák esetében – valójában a csemeték ezzel a céllal létrehozott fatelepeken (Magyarországon körülbelül 1500-2000 hektárnyi területen) nevelkednek 5-10 éven keresztül. Legtöbbször –adottságaiknak köszönhetően-, ezen földterületek más növények termesztésére alkalmatlanok.
És mi történik a fenyőfák növekedési ideje alatt? Amíg nevelkednek, végig hasznosak maradnak a környezet számára: folyamatosan nitrátokat vonnak el a talajból, segítenek lelassítani a klímaváltozást, hozzájárulnak a levegő tisztításához: 10 év alatt egy hektáron 105 tonna oxigént termelnek és egy év alatt képesek megkötni 10-16 kg szén-dioxidot a levegőből! Egy kivágott fa helyére több csemetét ültetnek, így a rendszer hosszú távon is fenntartható. És nem mellesleg az ültetéstől a kivágásig tartó idő alatt munkahelyeket teremtenek. A telephelyeken a már kivágott, de megmaradt fákat virágkötők hasznosítják, a törzseket, ágakat pedig erőművekbe szállítják.
És mi lesz a fenyőfákkal Karácsony után? Sokukat szeméttelepre viszik, külön összegyűjtve, majd eltüzelik vagy otthon kerülnek a kandallóba, aminek következtében az életük során termelt széd-dioxid visszakerül a légkörbe, így gyakorlatilag nullára csökkenthető a karbon lábnyom!
Összegezve, mi magyarok évente 2-2,5 millió karácsonyfát állítunk az ünnep alatt, amelyet, ha szeretnénk környezettudatosabban tenni, akkor a lehető legközelebbi magyar termelőtől származó igazi fenyőfát vásároljuk!
Miközben egyre nagyobb társadalmi figyelem irányul erdeinkre és természeti értékeink megóvására, az állami erdészeti társaságoknak továbbra is évről évre több
Az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásai között kiemelkedő szerepet tölt be a kikapcsolódás és a rekreáció lehetősége. A Vérteserdő Zrt. számára kiemelten fontos,
A Baji erdészkerületben, az Öreg-Kovács-hegyen található dagonyához is lajtoskocsival szállítják ki az éltető vizet a Vérteserdő Zrt. kollégái. 552 méteres
Ferencz Zoltán, erdőkért felelős helyettes államtitkár a magyar erdőgazdálkodás következő időszakáról – terepbejárás és beszélgetés az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
