Február 2-án Tata adott otthont annak a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából rendezett eseménynek, melyet az Agrárminisztérium, Tata Város Önkormányzata, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottsága szervezett. 2024-ben a világnap központi témája a „Vizes élőhelyek és az emberi jóllét” volt.

Február 2-án ünneplik a Vizes Élőhelyek Világnapját arra is emlékezve, hogy az iráni Ramsar városában 1971-ben ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, mely a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, s amelyhez napjainkra már 172 ország csatlakozott. Az egyezménnyel eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár állományoknak kívántak védelmet biztosítani, a tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az egységes ökológiai rendszert kell megőrizni, amely ezáltal képes a fajok megtartására is. Ennek megfelelően, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelme az egyik legfontosabb eleme az egyezményhez kapcsolódó együttműködésnek. A világon eddig 2471 ún. ramsari területet jelöltek ki, melyek teljes kiterjedése  2.561 924 négyzetkilométer. Hazánk, 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű jegyzékre, mintegy 243 410 hektár kiterjedéssel, vagyis az ország területének 2,6%-a ramsari terület.

A Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága 2017-ben első alkalommal hirdette meg a „Wetland City” („Ramsari Város”) pályázatot, melyre Magyarország Tatát akkreditálta, tekintettel a helyi Ramsari területek  megóvása, rehabilitációja és turisztikai, oktatási, gazdálkodási szerepükben kialakított jó gyakorlata miatt. Mivel az egyezmény eredetileg a vonuló madarak védelme érdekében jött létre, így a tatai pályázat főképp az Öreg-tó madárvonulásban betöltött szerepét, és az annak megőrzéséért kifejtett tevékenységet állította középpontba. Az Által-ér Szövetség által összeállított pályázat Tatát, mint a „Vadludak Városát” mutatta be, emellett a pályázatban többek között helyet kaptak a megújuló energiák alkalmazása terén és a környezeti nevelésben elért eredmények is. A sikeres pályázatnak köszönhetően 2018. októberében a Ramsari Egyezményt aláíró országok delegációinak részvételével zajló dubaji világkonferencián Michl József polgármester vette át a Ramsari Város kitüntető címet, amely a vizes élőhelyeink védelméért kifejtett tevékenységek nemzetközi elismerése. Tata polgármestere a február 2-i találkozón elmondta: – Mindannyiunk számára nagy munka, hogy a teremtett örökséget megvédjük mind a személyes életünkben, mind pedig közösségként. Az önkormányzat ezen a téren is a lehető legtöbbek igyekszik folyamatosan megtenni, ezért volt óriási elismerés számunkra a Ramsari Város cím elnyerése. Akkor, 2018-ban rajtunk kívül 6 kínai, 4 francia, 4 dél-koreai valamint 1-1 madagaszkári, sri lankai, tunéziai, tehát összesen 17 város kapta meg a címet, melyből azóta már újabbakat osztottak ki, s a Ramsari Városok világtalálkozóját minden évben megrendezik. Jó hír, hogy 2025-ben ez a nemzetközi esemény Tatán lesz majd. Nagy megtiszteltetés az is, hogy a szakmai szervezetek idén városunkban tartják a világnap alkalmából szervezett országos rendezvényt, melyen bemutatjuk, hogy mi mindet tettünk az elmúlt időszakban és mi mindent tervezünk a vizes élőhelyeinek megóvása érdekében.

Dr. Dévai György, a Ramsari Egyezmény Magyar Nemzeti Bizottság elnöke a tatai rendezvényen úgy nyilatkozott: – Nagyon sok feltétele van annak, hogy egy település elnyerje a Ramsari Város címet, és folyamatosan tenni kell azért, hogy ez a cím meg is maradjon. Amit Tatán látok és tapasztalok az az, hogy az itt zajló munka minden szempontból példaértékű, s ami az Öreg-tó, a halastavak, az Által-ér és egyéb vízfelületek érdekében történik, mind megalapozza, hogy Tata ezt a címet meg is tudja tartani. Dr. Dévai György hozzátette: – A világnapot minden évben megrendezzük, s 2024-ben egy különleges témánk van, a „jóllét,” ami nemcsak azt jelenti, hogy megfelelő anyagi színvonalon éljünk, hanem azt is, hogy jól érezzük magunkat a környezetünkben.

A Vizes Élőhelyek Világnapját 1997 óta ünneplik, minden évben egy nemzetközi szinten meghirdetett témára fókuszálva. Idén a vizes élőhelyek és az emberi jóllét összefüggéseire helyezték a hangsúlyt. A vízellátás és az ezzel szorosan összefüggő élelmiszer-termelés mindenki számára létfontosságú, emellett sokak megélhetése, munkája is közvetlenül függ a vizes élőhelyektől. Ezek a területek hatással bírnak a lokális éghajlatra, csökkenthetik az időjárási szélsőségeket, biológiai sokféleségük pedig általában véve magasabb mind a szárazföldi, mind a mélyebb vízi élőhelyekénél, hiszen átmenetet képeznek a kettő között. A vizes élőhelyek, az elmúlt két évszázad tájátalakító emberi tevékenységei (folyószabályozások, mocsarak lecsapolása, vízrendezés) és az újabb kori veszélyek, például az inváziós fajok terjedése vagy az éghajlat-változás miatt a leginkább fenyegetett élőhelyek közé tartoznak. Az 1700-as évektől a vizes élőhelyek több mint 80 százaléka semmisült meg világszerte, és ez a folyamat az utóbbi időben felgyorsult: 1970 óta legalább 35 százalékuk veszett el. Ezt a helyzetet felismerve az ENSZ a 2021-2030 közötti időszakra meghirdette az ökoszisztémák rekonstrukciójának évtizedét, az Európai Unió pedig megalkotta 2030-ig szóló biodiverzitás-védelmi stratégiáját. Ennek keretében az EU várhatóan a közeljövőben elfogadja a természet-helyreállítási rendeletet. Hazánkban, az elmúlt 12 évben az állami természetvédelem korábban nem tapasztalt volumenben valósított meg természetvédelmi beruházásokat. A több mint 90 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti parki igazgatóságok által végrehajtott 465 egyedi projekt nyomán összességében több, mint      300 000 hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, és biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.

A városunkban megrendezett eseményen a köszöntők után szakmai előadások következtek:

-Prof. Dr. Báldi András (kutatóprofesszor, az MTA levelező tagja, Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője): Jóllétünk alapja – az élővilág sokfélesége és működése,

-Dr. Aradi Csaba (a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ny. igazgatója, Debrecen Megyei Jogú Város díszpolgára): Mit jelent Debrecennek a Civaqua?,

-Selmeczi Kovács Ádám (igazgató, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság): Vizes élőhelyek védelme a Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén,

-Gacsályi József (ügyvezető, VIZITERV Environ Kft.): A Tisza–Túr-tározó, mint a térség környezeti állapotjavításának új eszköze,

-Sipos Katalin (igazgató, WWF Magyarország Alapítvány): Miért szeressük a vizes élőhelyeket – trendek és lehetőségek a társadalmi megértés erősítésében,

-Michl József (polgármester, az Által-ér Szövetség elnöke): Tata – egy Ramsari Város gyakorlata a vizes élőhelyek védelme terén címmel tartott előadást.

Tata polgármestere beszélt arról, hogy mintegy 410 hektár vizes élőhely található a városban. Az elmúlt időszakban ezek védelmében számos tevékenység zajlott, ilyen volt a vizes élőhelyek rekonstrukciója (Öreg-tó, Fényes-források, Réti-halastavak, Angolkert, Kismosó-patak), a környezeti nevelés és ismeretterjesztés, a Zöld Kerekasztal létrehozása vagy a tűzijáték használatának korlátozása. Az önkormányzat rendszeresen monitorozza a felszín alatti vizeket, kiemelten foglalkozik a csapadékvíz elvezetésével és megtartásával valamint a klímaváltozásból adódó kihívások kezelésével. A közeljövőben ez a munka újabb elemekkel bővül majd. A tervek szerint többek között második ütemével folytatódhat az Öreg-tó rehabilitációja, a Réti halastavak rekonstrukciója során pedig 35 hektáros Ramsari vizes élőhely helyreállítása valósulhat meg.

Forrás: Tata Város Önkormányzata

Borítókép: Ruppert Géza

További képek a rendezvényről ITT