A Vérteserdő Zrt. a szarvasbőgés időszakának összes trófeáját felvonultató hagyományos trófeaszemléjét ezúttal az Észak-Vértesi Erdészeti Igazgatóság területén, páratlan történelmi és természeti környezetben, a várgesztesi Vár-réten tartotta meg 2023. október 12-én.
Juhász Lenke közjóléti és vadgazdálkodási osztályvezető bevezetőjében kiemelte, hogy a szakmai értékeléssel egybekötött gím trófeaszemle az egyik legjobb módja a gazdálkodás eredményeinek bemutatására, mely 2018 óta immáron hatodik alkalommal kerül ebben a formában megrendezésre mindig más-más helyszínen.
A trófeaszemle egy vadászünnep, mely több célt is szolgál. Találkozhatunk vadászbarátainkkal, elmondhatjuk élményeinket, tapasztalatot cserélünk – emelte ki köszöntőjében Macsek Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy ezen komoly mintavétellel egyúttal mértékadó lehetőséget kapunk a gím állományunk felmérésére is. A vadászok, a kísérők mindent megtettek azért, hogy egy méltó kiállítás mellett állhassunk, ezért nagy köszönet és gratuláció illeti munkájukért a kísérő vadászokat – zárta szavait.
Várgesztes 12 millió négyzetméternyi területének 83,4 %-a erdő vagy gyep. A Vértes hegység optimális élettér geológiai változatosságával, növénytársulásaival. Mindezek kihatnak a vadállományra is, Gesztes minden házának ablakából kinézve az erdőre láthatunk rá, a bikák a kertekig is eljönnek – mondta köszöntőjében Rising Károlyné Várgesztes polgármestere. Emlékeztetett, hogy a falu felett magasodó 700 éves vár, a vértesi várrendszer második legnagyobb vára Csókakő után. Hadászati szerepe ugyan csekélyebb volt a történelem folyamán, de Buda, Esztergom és Fehérvár közelsége miatt a királyi vadászatok ismertté tették. Ezek közül többnek a dátuma bizonyított is. Napra pontosan tudható, hogy 1399. október 28-án Zsigmond, 1495. szeptember 14. és október 4-e között II. Ulászló király vadászott itt. Rising Károlyné vadászfeleségként is büszke arra, hogy ott vadászunk ma is, ahol egykoron Mátyás király. Polgármester Asszony a zárszavában a trófeák láttán mindenkinek gratulált, további jó egészséget kívánt és megköszönte az erdőgazdaságnak, hogy a település lehetett e szép esemény házigazdája.
Kis Balázs vadgazdálkodási főelőadó részletes értékelésében elmondta, hogy az erdőgazdaság összesen mintegy 28.500 hektár kiterjedésű vadászterületén az idei szarvasbőgésben szabad területen 98 bika került terítékre, kettőt pedig elhullottan találtak. A 98 bikából 39 a Dél-Vértesi, 25 az Észak-Vértesi, 31 a Gerecsei, 3 pedig a Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság területén esett. A trófeabírálaton 18 trófeát bronzérmesnek, 13 trófeát ezüstérmesnek 3 trófeát pedig aranyérmesnek minősítettek a Vadászati Hatóság szakemberei, így az érmesarány mintegy 35 % lett. A bikák átlagos trófeatömege 5,60 kg volt, ami 47 dkg-os növekedés a tavalyi adathoz képest. A legnagyobb trófea tömege 10,59 kg volt, melynek viselője a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság területén került terítékre. Az elejtett bikák átlagéletkora is egy évvel magasabb az előző évihez képest.
A vadgazdálkodási főelőadó zárszóként Nadler Herbert szavait idézte a Vértesben, a Gerecsében, illetve a Császári-dombság erdeiben átélt vadászélmények felelevenítésére, valamint a trófeaszemle megtekintésére bíztatta a résztvevő vendégeket és hivatásos vadászokat:
„Agancsaimat nem okvetlenül szépségük, méretük vagy súlyuk szerint becsülöm meg, mert kevésbé fontosnak tartom a vadásztrófea minőségét, mint azt, hogy mi módon, milyen körülmények között ejtettem el viselőjét. A vadászatnál elsősorban fontos a történet, vagyis mindaz, ami az élményt emlékezetessé teszi, és csak másodsorban érdekel az agancs centimétereinek és dekáinak vagy kilóinak száma…” (Nadler Herbert, Vadásznapok, vadászévek)
Fotó: Király Zoltán