A napok hosszabbodása és enyhülése, a természet ébredése, a kora tavaszi virágok nyílása egyaránt attraktívabbá teszik hazánk leggazdagabb kertjeit, a botanikus kerteket és arborétumokat. Vonzerejük nem csupán a látogatókra hat, aktivizálódnak a beporzók is, nagy buzgalommal látogatják a tavasz első hírnökeit, a hóvirágokat, tőzikéket, sáfrányokat, így a virágok szépségén túl a látogatók például méheket, dongókat is megfigyelhetnek.

Pontosan ebben rejlik a gyűjteményes kertek egyik nagy varázsa: egyszerre nyújtanak élményt és ismeretet, láttatják meg az élővilág összefüggéseit, ugyanakkor a zsongás közepette is nyugalmat és harmóniát árasztanak. Szépségük és gazdagságuk nem csak örömforrás, de felbecsülhetetlen természeti értékeket őrző élő kincsestárak is.
A világjárvány miatt a szabadtéri attrakciók, így a gyűjteményes kertek jelentősége a szabadidő eltöltésében, a tartalmas kikapcsolódásban, a testi-lelki egészség megőrzésében felértékelődött. 2020-ban és 2021-ben az évek óta növekvő látogatói érdeklődés jelentősebb mértékben, átlagosan 20%-kal emelkedett, szélesebb körben teremtve lehetőséget az ismeretátadásnak és szemléletformálásnak, a fenntarthatósági üzenetek közvetítésének, intézményeink ezirányú küldetésének eredményesebb betöltéséhez.
Sokezer növényfaj ismerhető meg az arborétumokban és botanikus kertekben, így évről-évre az év fajainak jelentős része is: az idei év fája, a nagylevelű hárs 23, az év gyógynövénye, a cickafark 26 tagkertben látható. Sokat elárul a kertek élővilágának gazdagságáról az is, hogy az év madara, a zöld küllő 24 gyűjteményes kertben figyelhető meg. Az év vadvirága, a védett agárkosbor májusi virágzásában 6 kertben is gyönyörködhetnek majd a látogatók.

A hazai gyűjteményes kertek a kertlátogatáson túl rengeteg programot kínálnak. Több mint 20 zöld, illetve kulturális jeles napon nyújtanak tematikus programokat: kiemelkedő számok a Föld Napján 17, a Madarak és Fák Napján 22, a Kutatók Éjszakáján 14 intézmény várja külön programokkal is a látogatókat. Emellett egyre több tagkert rendez nagy népszerűségnek örvendő egyedi eseményeket, mint pl. a Sakura Ünnep az ELTE Füvészkertben, a Szorgos Hangyák Napja a Szarvasi Arborétumban, a Kertművészeti Napok Fehérvárcsurgón, a Lótusz Napok a Szegedi Füvészkertben, a Földi Javak Asztalunkon és a Kert a köbön a Nemzeti Botanikus Kertben Vácrátóton, vagy a Tobozszüret a Folly Arborétumban Badacsonyörsön. Nagyon népszerűek a Szentjánosbogár séták is.
Nem csak a Szövetség büszkélkedhet 30 éves működésével 2022-ben, de több tagkert is jubilál. 250 éves fennállását ünnepli az ELTE Füvészkert, 100 éves a Jeli Arborétum, a Soproni Egyetem Élőnövény-gyűjteménye és a Szegedi Füvészkert is, 70 éves a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton.
2022. májusában Budapest ad otthont a EuroGard IX kongresszusnak, az Európában működő 800 botanikus kert három évente megszervezésre kerülő csúcsrendezvényének, amelyre 250-300 szakembert várnak. A Kongresszus az első magyar botanikus kert, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Füvészkertjének 250 éves fennállása előtt is tisztelegni kíván.
A MABOSZ-t 1992-ben alapították, jelenleg 50 hazai tagintézményt tömörít, amelyek nem csupán természetvédelmi területek, de jelentős részük történeti kertként műemléki oltalmat is élvez. A tagkertek tudományos élőnövény gyűjteményeket tartanak fenn, több mint félezer védett honos növényfajt őriznek, stratégiai jelentőségű génbankok, oktatási – környezeti nevelési szerepük pótolhatatlan, ökoturisztikai szerepük pedig kiemelkedő. A tagintézmények éves összes látogatószáma megközelíti a 3 millió főt, a látogatók döntő része belföldi.

Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége