A Vérteserdő Zrt. Agostyáni Arborétuma szolgált helyszínéül a „A vidék, ahol élünk, és gyümölcsei, melyeket fogyasztunk” című ökoturisztikai konferenciának, melyet a Neszmélyi Borút Egyesület szervezett társaságunkkal együttműködésben a Tata és Térsége Civil Napok keretében.

Az érdeklődőnek a csepergős, kissé hűs idő sem szegte kedvét, sőt inkább rámutatott arra a tényre, milyen különleges a „Gerecse gyöngyszemeként” is említett arborétum mikroklímája a körülötte fekvő területekhez képest is. A Neszmélyi Borút Egyesület konzorciuma 2019-2022 között valósította meg „A tájban élő ember” Ökoturisztikai Látogatópontok a Nyugat-Gerecsében” című projektet. Céljai, hogy a Nyugat-Gerecse aktív turisztikai attrakció kínálata bővüljön, a Neszmélyi borvidék településeinek és a Gerecse vonzereje növekedjen, igazodva az elmúlt évek sikeres kulturális, „bakancsos” és kerékpáros termékfejlesztéseihez.

Izing László, az egyesület titkára előadásában rámutatott, hogy a projekt során létrejött hálózat mintegy hiánypótló módon felfűzi a Gerecse természeti és épített értékeit, kulturális és szakrális tereit. További fontos célja a projektnek, hogy a térség kisgazdasági szereplőit, termelőit egyre nagyobb mértékben be lehessen vonni, érdekelté tenni a helyi turizmus fejlődésében. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen az útvonalak csoportosan vagy egyénileg is bejárhatók. Ehhez segítséget nyújtanak a kialakított útjelzések és információs pontok, okostelefonra letölthető applikációk, podcastek. A turista és zarándokúton vándorlókat, a kirándulókat szállások és vendéglátóhelyek várják, mindezekről térképes tájékoztatók, interneten elérhető kalauzok készültek és elérhetők a Gerecsetúra – Kezdőoldal (gerecsetura.hu) honlapon.

Boglári Zoltán, társaságunk kommunikációs vezetője „Évszázados tapasztalatok, ezerarcú táj a Vértes ölelésében” című előadásával egy szakmatörténeti és kulturális „időutazásra” vitte a hallgatóságot. A Vértes és Gerecse hegységek rejtett kincseit (a nagyközönség előtt tán kevésbé ismert várromok, emlékhelyek) és az egykoron a tájat formáló embereknek az erdészeti munkákhoz fűződő mindennapjait (pl. fakitermelés, mészégetés, faszénégetés, bányászat) mutatta be. Kiemelte, hogy magyar erdők évente 40-50 millió erdőlátogató számára nyújtanak egészséges sportolási, kikapcsolódási és rekreációs lehetőséget. Az állami erdészeti társaságok ezen lehetőségeket közjóléti célú beruházásokkal folyamatosan bővítik és fenntartják. A Vérteserdő Zrt. által kínált lehetőségeket a Ökoturizmus (verteserdo.hu) aloldalon lehet megtekinteni. A konferencia zárásaként Mocsi Ádám arborétum-vezető „Teremtett világ, felfedezett táj” címmel egy könnyű séta keretében mutatta be az arborétum botanikai nevezetességeit, kulturális vonatkozásait.

Fotó: Tarjáni Antal