Örök értékünk az erdő!

telefon: +36 34 316-733 fax: +36 34 316-226

e-mail: titkarsag@verteserdo.hu

Történelmi Emlékek

Történelmi Emlékek

Gánti Bauxitbányászati Múzeum
A gánti bauxit-bányászat 1925-ben kezdődött és 1976-ig tartott. A gánti bauxitbányák a trianoni Magyarország legelső bauxitbányái lettek. Ekkor a gánti bányák a világtermelés egy nyolcadát adták. A gánti bauxitbányászat legnagyobb alakja Balás Jenő volt. A bauxitbányászat történetét, eszközeit a múzeum látogatása során ismerhetjük meg.

Gánti vagy Kápolnavölgyi barlang
Gánt község határában a kápolnai út mellett található. 106 méterével jelenleg a Vértes legnagyobb összhosszúságú barlangja. Mélysége 12 méter. Érdekessége, hogy felépítő kőzete részben mészkő, részben dolomit. A barlang bejárásához barlangász képességre és eszközökre van szükség.

Csáki-vár
Más néven Oroszlánkő vára Gánt községhatárában Kőhányás és Vértesszentkereszt között található. Nevét a várat birtokló Csákokról kapta, akiknek címerében oroszlán volt. A várat kőbástya övezte. Hosszúsága 40,5 m, szélessége 14,5 m, a falak vastagsága 2 m, magassága kb. 5-7 m volt. Tehát nem volt erős vár, csupán a vértesi védelmi hálózat egy láncszeme volt. A török hódoltság alatt még védelmi szerepe volt, mára viszont alapjáig lepusztult.

Esterházy-kastély
A Csákváron található kastélyt 1781 és 1810 között gróf Esterházy János és utódai építtették. A klasszicista stílusban épült kastélyt lenyűgöző méretei, részleteinek gazdagsága, és a hosszú évtizedeken át formált, ápolt, gazdagított parkja miatt az egyik legszebb hazai kastélyként tartjuk nyilván. A kastélyt 1945-ig az Esterházy család lakta, jelenleg kórházként működik.

Fazekas Emlékház
Csákvár elsősorban fazekasságáról vált országosan ismertté. A Vértes lábánál bányászott kiváló tűzálló agyagból dolgozó fazekas mesterek Csákvárt a Dunántúl legnagyobb fazekas központjává tették. 1833-ban 193, 1900-ban 131 önálló mester dolgozott itt. Az ő mesterségbeli tudásuknak és a fazekasságnak állít emléket a csákvári Fazekas Emlékház.

Vértes Múzeum
A csákvári helytörténeti múzeum állandó és időszakos kiállításai Csákvár történetét mutatják be a paleolitikumtól az Esterházy uradalom végéig. A kiállítás nagyobb részében, az ókori Floriana temetőjének feltárásából származó leleteket mutatja be.

Kápolnabükki faház
A vadászházat az 1920-as években a gróf Merán család építtette Gánt község határában, a Kápolnai bükk erdőrészletben tölgy rönkből. Az ismert vadászíró, gróf Merán Fülöp könyveiben gyakran említi, mint eredményes vadászatok pihenőhelyét.

Szent Ferenc Vadászkápolna
A Csákvári arborétum szomszédságában áll. Az Esterházy család előszeretettel ajándékozott családtagjainak ünnepekre különböző pontjain lakokat, pihenőházakat, emlékműveket. Az egyik első ilyen építmény Csákváron, az Allé-erdőben emelt Török-torony volt, melyet 1797-ben Esterházy János gróf építtetett feleségének, Anna-napra.

Az ívelt terméskő lépcsőházzal rendelkező, nyolcszög alaprajzú épület ajtaját nap, félhold és csillagok díszítették. Tetején faoszlopos, hegyes, sátortetejű kis csarnok emelkedett, török félholddal a csúcsán. Később tetejét alacsonyabbra építették és kicsiny harangtornyot emeltek rá. A 19. századtól vadászkápolnaként használták. 1945-ig Szent Eustachius kápolnaként működött. Az évek során teljesen lepusztult. A környező tisztáson táborozási lehetőség nyílik.

Kerekszenttamás templomrom
Zámoly községhatár északi részén található. A helyben bányászott dolomitból épült, kör alakú templomrom a török hódoltság alatt elpusztult Kerekszenttamás község templomának maradványa. A templom Szent Tamás apostol tiszteletére épült a 12. században, román stílusban.

Lőportorony
A műemléki védelem alatt álló, Európában egyedülállónak tekinthető építményt a csákvári köznyelv „puskaporos” toronyként említi. Feltételezhetően a torony az 1800-as évek elején épült az Esterházy park területén kívül. A négyzet alaprajzú, kétszintes téglaépítmény alsó része nyitott, négy oldalt csúcsíves nyílásokkal, a felső zárszint oldalain egy ajtó és három kémlelőnyílással került kialakításra.

Eredeti rendeltetése feltételezhetően tűzőr vagy csősztorony, esetleg vadászles lehetett. A XVIII. század végétől a településtől távol eső épületben puskaport is tárolhattak. Elnevezése valószínűleg ebből az időből származik. Állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott. 2012-ben felújításra került. A közterületről megközelíthető Lőportorony egész évben látogatható. Megtekintése díjtalan.

Vérteskozma
Fejér megyei Gánthoz tartozó Vérteskozma zsákfalu, mely élő skanzenként fogadja az ide érkezőket.  A Vértesi Tájvédelmi Körzetben található, a község belterülete is védettséget élvez. Vérteskozma területe már az ősidők óta lakott volt. Az első írásos említése 1300 körülről származik, ekkor a Gesztesi várhoz tartozó területként írnak róla, katonai szálláshelyként tartották számon. A vérteskozmai műemlék-együttes a 18-19. században épült 60-70 portából áll, melyek a falu egyetlen lejtős utcája mentén helyezkednek el. A szinte elnéptelenedett falu mára új életre kelt. Ma a Vértes egyik kedvelt turisztikai célpontja.

Vérteskozmai kereszt
Vérteskozma határában az 1800-as évek végén vérteskozmai lakosok által állított emlékkereszt.

Csonkakereszt
A kozmai bekötőút mellett az 1800-as évek végén vérteskozmai lakosok által állított emlékkereszt. Felújította Kluber József kerületvezető erdész és a Vértesi Erdő Zrt., 2012-ben szentelték fel újra.

Kocsmáros-réti Mária kép
Gánt községhatárában a Gránási út mellett látható. A Vértesben élő katolikus lakosság népi vallásosságának és Mária-tiszteletének szép emlékei az erdőben elhelyezett szentképek, Mária képek.

Csákvári Mária kép
Vérteskozma közelében található a Nagy-bükk tetején. 1816. augusztus 15-én állították. A néphagyomány szerint egy Esterházy gróf vadászat közben hatalmas viharba került és megmenekülése emlékére állíttatta hálából a Szűzanyának. Felújítás után 2012. augusztus 15-én szentelték fel újra. A felújítást a Vértesi Erdő Zrt. és Fehér Imre csákvári asztalos, erdész végezte.

Marburg-kereszt
Gánt községhatárban található homokkő kereszt. 1876. december 27-én báró Marburg Frigyes a Lamberg-uradalom vendégeként általa sebzett vaddisznót követett kísérőivel, mikor hirtelen összeesett és „szélhűdés” következtében meghalt. A keresztet hirtelen halálának helyszínén, annak emlékére állították.

Redl emlékmű
Gánt községhatárban a Tóni-völgy és a Schaffengraben közötti keskeny hegygerincen áll. Mérete: 45×50 cm alapú és 183 cm magas. A tardosi vörösmészkőből épült obeliszket a hagyomány szerint az uradalom tulajdonosa, gróf Lamberg Rudolf állíttatta Karl Redl erdész-vadász emlékére, akit 1845. szeptember 30-án ezen a helyen egy orvvadász agyonlőtt. Más híradások ezt cáfolják, szerintük Karl Redl később halt meg gombamérgezésben.

Hirczy emlékmű
A Fáni-völgyben található Hirczy Károly emlékműve. Az ismert turista személyiség 1929-ben, túra közben, szívbénulásban hunyt el és társai az ő emlékére emelték az oszlopot, melyet a Vértesi Erdő Zrt. újíttatott fel.

Kőhányási kápolna
Az Esterházy család építtette Szent Teréz tiszteletére. A Vértesi Erdő Zrt. 2012 pünkösdjén jótékonysági rendezvényt szervezett a kápolna felújítására. 2013. október 12-én  a felújított kápolnát átadták, előtte szakrális teret alakítottak ki Avilai Szent Teréz szoborral.

Géza-pihenő
Az úgynevezett Hajdu-vár területén található.  A Géza-pihenő Göblyös Géza fehérvári ügyvédnek, a Kék-túra Bizottság vezetőjének, a „Vértesi barangolások” elnevezésű program elindítójának, túravezetőjének állít emléket. Turistatársai 1973-ban állították fel az emlékoszlopot.

Kápolnapuszta
A Vértesben – Gánttól északra – egy festői völgyben fekszik Kápolnapuszta. A korabeli feljegyzések szerint az 1790-es években a településen 16 ház állt, a lakosság száma pedig 101 fő volt. 1930-ban Kápolnapuszta 62 főt számlált. A falu sorsa 1945. március 16-án vett szomorú fordulatot. a 2. Ukrán front felderítő zászlóalja, miközben a megye északi része felé nyomult, elfoglalta Kápolnapusztát, ahol a visszaemlékezők szerint szinte minden férfit agyonlőttek. A legfiatalabb 15 éves, a legidősebb több, mint 70 éves volt.

A kápolnapusztai temetőben nyugszanak a falu korábbi lakosai és a tragédia áldozatai. Az 1993-ben készült kereszt alatti márványtábla felirata a következő: KÁPOLNAPUSZTA LAKÓINAK ÉS ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE, A MÚLT ÖRÖK TANUSÁGAKÉNT. UTÓKOR EMLÉKEZZ: HÁBORÚ, KITELEPÍTÉS, HALÁL. A Vértesi Erdő Zrt. minden év márciusában megemlékezést tart a temetőben.

Vérteskozmai hősi emlékmű
A Vértesi Erdő Zrt. emlékművet állított Vérteskozma határában 2013. január 22-én azoknak a magyar honvédeknek, a Vértesben hazájukért harcolva vesztették életüket 1945 januárjában az oroszokkal vívott harcokban. Gánt község és a Vértesi Erdő Zrt. az emlékműnél minden év januárjában megemlékező ünnepséget tart.

Vitányvár
A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 méter magas Nyerges-hegy közelében az erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítőleg ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A vár keletkezésének és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egy tagja építtethette a tatárjárás után. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Köveit később építési célokra használták fel.

Gerencsérvár
A Vértes várai is egy egységes védelmi rendszert alkottak, ennélfogva a Vértes szószerinti értelemben vértet képzett az ország ellenségei ellen. A Csákvár felé vezető völgytorkolat védelme volt a feladata a Gerencsérvárnak is, a közeli Gesztesi vár ás Oroszlánkő várával együtt. Két évszázadon keresztül volt királyi vadászterület. I. Lajos kedvelt vadászháza.

Gesztesi vár
A vár első említése 1332-ből maradt fenn. Korabeli adatok szerint 1342 örül Nagy Lajos király utasítására teljesen lebontották a Csák nemzetség várát, hogy helyébe vadászkastélyt emeljenek, amely továbbiakban, a vadakban bővelkedő vértesi vadászterületet sűrűn felkereső uralkodó rezidenciájául szolgált. 1410 körül Luxemburgi Zsigmond király elzálogosította más váruradalmakkal együtt Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak, később a Rozgonyi család, majd az Újlakiak tulajdonába került át.

A 16. században már a török hódítók fenyegették a Dunántúl középső részét is, amelynek természetes átjáróit a hadászati fontosságú Bécs városa felé zárta le a kicsiny vértesi királyi végvárak sora. 1529-ben még sikerrel verte vissza egy martalóc lovasportya rohamát az őrsége, de 1543-ban már a vár feladására kényszerültek. Gazdátlan védőműveit és épületeit a lakosság kezdte lebontani, sőt gróf Esterházy József földesúr engedélyével köveiből készítették el a majki kamalduli rendház épületegyüttesét is. 1795-ben a várat már romként említették. 1932-ben a Munka Turista Egyesület turistaházat épített a vár délnyugati részén. Az állagmegóvásra csak az 1960-as években került sor. A belső vár épülettömbjében turistaszálló üzemelt, míg a külső vár falai szinte az alapokig lepusztultak. Napjainkban újabb felújítás vár rá, jelenleg nem látogatható.

Vértesszentkereszti bencés apátság
Vértesszentkereszt a Csák nemzetség romokban álló vértesi monostora. Építésének ideje a 12. századra tehető. Az apátság romjai a román stílusú építészet egyik legszebb magyarországi emléke. Keletelt, háromhajós, kereszthajós, bazilikális elrendezésű templom, részben kiegészített falakkal, amelyekből legmagasabban a főhajó szentélyzáródása maradt meg.1543-ban a török támadások következtében a kolostor megrongálódott. A 18. század második felében a kolostort lerombolták, köveit az Esterházy család, különböző építkezéseire használták, mint például a tatai Angolkert műromjai.

Majki Kamalduli Remeteség
A kamalduliak gróf Esterházy József hívására 1733-ban telepedtek meg Majkon. Az épületegyüttes több szakaszban, 1733-1770 között épült (építész: Franz Anton Pilgram, 1761 után Fellner Jakab). 1782-ben II. József feloszlatta a rendet. 1785-ben leltárba vették berendezését, majd egy részét elárverezték, illetve a környékbeli plébániákra vitték.1806-ban gróf Esterházy Károly vásárolta meg. 1815-től Mauthner Ádám és Kadisch Joachim posztógyárat működtet benne, melyet később Oesterreicher pesti kereskedő vesz át. A főépületet 1860-ban kastéllyá alakíttatják át az Esterházyak, mely 1945-ig a tulajdonukban maradt. A Nepomuki Szent Jánosnak szentelt templomot – tornya kivételével – lebontották. Jelenleg felújítás alatt van, és fogadóközponttal bővül. Részlegesen látogatható.

Majki Celli Szűz Mária kápolna
A kápolna a Majki tó feletti dombon található. 1736 és 1757 között építették, egy osztrák barokk építész (Franz Anton Pilgram) tervei alapján. A csehsüveg-boltozattal fedett téglalapalakú hajóhoz poligonális alaprajzú, kis szentély csatlakozik. Bejáratához eredetileg 21 márványlépcső vezetett. Homlokzati záróköveit Mess János György faragta. Freskóiból 1910-ben már csak a bejárat feletti, valószínűleg Franz Anton Maulbertsch által festett Madonna-kép látszott. Az oltár felett eredetileg Immaculata szobor állt. A kápolna megújulását a Vértesi Erdő Zrt. műemlék rekonstrukciós programjának köszönheti.

Oroszlányi evangélikus templom
Egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom, déli homlokzata előtt toronnyal, a szentélyhez nyugati oldalon csatlakozó sekrestyével. Épült 1787-ben, 1898-ban és 1987-ben felújították. Berendezése jellemzően copf-stílusú. Orgonáját 1792-ben egy pest mester építette.

Várgesztesi Szent Vendel templom
Az első templomot gróf Esterházy Miklós emeltette Várgesztesen Szent Miklós tiszteletére, ezt fia Esterházy Móric felújítatta felesége, Polixena lobowicei hercegnő segítségével, Szent Miklós és Vendel tiszteletére 1872-ben. A templomot nemrégiben restaurálták és egy gondozott kis park mélyén áll a falu központjában.

Vértessomlói Sarlós Boldogasszony kegytemplom
Kőkeretes kapujához kétoldalt mellvédes lépcsősor vezet, a kapu szemöldökköve közepén feliratos kartus. Síkmennyezetes hajó, a szentély kupolával fedett, az apszis dongaboltozatú. A hajó bejárati oldalán falazott karzat. Falképek a szentély kupolájában találhatóak, berendezése jellemzően a 18. század második feléből való. 1735-ben a régi kápolnát Esterházy József helyreállítatta, 1752-ben és 1770-ben építkeztek rajta. A 19. század elején és 1851-52-ben nagyobbították. 1875-ben tetőszerkezet készült. 1880-ban és 2001-ben felújították.

Esterházy emlékoszlop
A legenda szerint 1838. szeptember 26-án reggel fél hétkor, az Esterházy család vendégeként a gesztesi erdőben, a Vadászdombok oldalában vadászó Trenk bárót halálos veszedelembe juttatta egy ellene forduló vadkan. E kő Trenk báró szerencsés megmenekülésének emlékét őrzi. Eredeti helye: VÁRGESZTES, Vadász-dombok. Felállította 2012. június 15-én, a Csengőnap alkalmából a Vértesi Erdő Zrt.

Oroszlányi Bányászati Múzeum
Néhány évtizede még számos bányaüzem működött Oroszlány határában, mára már egyetlen mélyművelésű üzem sem. Az oroszlányi szénbányászat történetét bemutató kiállítás 1979-ben, a bányászat tevékenység megkezdésének 40. évfordulója kapcsán nyílt meg Oroszlány városában, az egykori XVI. akna udvarán és épületeiben.
Az épületek és berendezései eredeti állapotukban mutatják be egy modern bányaüzem működését, létesítményeit. A környékbeli bányák bezárását követően ide gyűjtötték össze a szénmedence jellemző gépi berendezéseit és bányászati relikviáit is. A kiállítóhely 3 részre tagolódó kiállítása, a 3 fő objektuma köré csoportosul.
Az épület első kiállítási egysége az 1937-ben megindult oroszlányi szénbányászat történetéről ad áttekintést. Itt tekinthetők meg a Vértes hegységre jellemző ásványok, a geológusok és bányamérők eszközei, illetve műszerei, továbbá  szerszámok, munka- és díszruhák, az 1945-ben alakult  fúvószenekar relikviái. Az bányamesteri iroda berendezését és az eredeti diszpécserközpont is őrzi az épület.

Csókakői vár
A tatárjárás utáni várépítési hullám során a Csák nemzetség egy védőgyűrűt épített ki maga körül., Oroszlánkő, Vitányvár, Gesztes és Gerencsérvár mellett Csókakőn is ezen okból létesült a vár. A 14. században a királyi várak sorába került, majd a 15. században – Rozgonyi István tulajdonába kerülvén – megduplázódik mérete és korszerűsítik. Ezt követi a váltakozó török-magyar tulajdonlás, végül a 17. századtól folyamatosan hanyatlik. Ma a Csőkakői Várbarátok Társasága áldásos tevékenysége eredményeként látványosan zajlik a vár felújítása.

Móri Luzsénszky (Láncos) kastély
Építtette a Luzsénszky család, nevét az előtte húzódó lánckerítésről kapta. A város főterének meghatározó, egyemeletes, 16 tengelyes, sátortetős épület. A kastély 2 íves, vörösmárvány keretű kocsibehajtó és három páros oszlopon vörösmárvány erkély díszíti. A baloldali kocsibehajtóban a hatszögű padlókockán szignálva: Georg Ilsinger 1815. A kastély épülete jelenleg Mór Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalnak ad otthont.

Móri Lamberg kastély
Építette Fellner Jakab 1762-66-ig Lamberg Antal számára. Egyemeletes barokk kastély, gazdag homlokzati és tömegtagolással. Azonos fő- és hátsó homlokzatán közép és két szélső rizalit, rizalitos oldal-homlokzatok, manzárdtető és sávos homlokzatdíszítés van. A földszinten kovácsoltvas ablakkosarak díszítik. A kastélyban jelenleg a Lamberg-kastély Kulturális Központ működik.

Móri Kapucinus templom
1701-ben épült templom, mennyezetén Brindisi Szent Lőrinc képe a sárréti csatában. Az oltár mellett az 1848-ban meggyilkolt Lamberg Fülöp Ferenc vörös márvány emléktáblája látható, Zárdatemplomként is működött.

Pusztavámi Páduai Szent Antal templom
1748-60 között épült barokk főoltárral és szószékkel. 1770 körüli a Szentháromság szoborcsoport.

Pusztavámi evangélikus templom
Késői barokk stílusban készült el 1785-re. Oltára, szószéke barokk stílusú, adakozásból jutott hozzá a templom. Az első két harangja 1795-ből származik.

Pusztavámi kálvária
Báró Trautenberg Frigyesné készíttette a hét stációjú kálváriát. A dombjáról ragyogó kilátás nyílik a községre és a Vértesre.

Árkipusztai kápolna
1740-ben építették. Barokk fa oltára Nepumuki Szent János szoborral jelentős műemlék. Családi kriptaként használták az 1950-es évekig.

Együttműködő partnerek