A Vértesi Erdő Zrt. négy erdészeti igazgatóságánál májusban lezárultak a betervezett 2019/2020-as erdőfelújítási és erdőtelepítési munkái. Az erdész szakemberek fáradozásai hozzájárulnak a hazai erdők fennmaradásához, az erdőterületek gyarapodásán keresztül a Föld fenntartható fejlődéséhez.

A klímaváltozás kapcsán a kihívások egyre gyorsuló, változó világunkban sokasodnak, s ez az erdőgazdálkodást is érinti. A Vértesi Erdő Zrt. működési területének magját alkotó Vértesben és Gerecsében három (nyugati szubatlantikus, déli szubmediterrán, és kontinentális) klimatikus hatás ötvöződik. Ezen éghajlatai adottságoknak és a karsztos, tagolt felszínnek köszönhetően a növényzet – így az erdőtársulások is – nagyon változatosak. Ezen természeti tényezőkhöz sokszor párosulnak a mindennapjainkban is tapasztalható szélsőségek: az aszály, a hirtelen lezúduló csapadék, az invazív, más tájak rovarainak „támadásai”. A szakembereknek nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a fafajok, az erdősítési technológiák megválasztásakor és az elültetést, vetést követően a csemeték ápolásakor is.

A tervezett erdőgazdálkodási munkák folyamatosan zajlottak, a járványügyi veszélyhelyzetben – az előírások szigorú betartása mellett – sem álltak meg. Társaságunk a 2019-es őszi és 2020-as tavaszi erdősítési szezonban 60,5 hektár erdőtelepítést végzett el, ahol mintegy 318.000 csemete került elültetésre. Közvetlen célként az ország erdőterületének növelése és a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében. 2020. tavaszán az aszály országosan problémákat okoz. Az év ezen időszakában a csemeték ápolásán van a hangsúly. Mivel ilyen nagy területen az öntözés – a terep adottságai miatt sem – nem megoldható, ezért a megfelelő időpontban elvégzett talajmunka elsődleges, hiszen ezzel a talaj vízháztartása is befolyásolható.
Emellett a már meglévő állományok megújítása is prioritás. A meglévő erdőterületeken a 2019/2020-as erdősítési szezonban mintegy 220 ha-on újult meg az erdő. Ehhez a Társaság erdészetei 1.050.000 csemetét ültettek el és 340 q makkot vetettek el az első kiviteleknél valamint a természeti károkat szenvedett területek pótlásai során.

Nézzük tételesen az erdészeti igazgatóságokat a számok tükrében:

Gerecsei Erdészeti Igazgatóság

A Vértesi Erdő Zrt. Gerecsei Erdészeti Igazgatóságának területén Dunaalmás és Tata községhatárokban az Országfásítási Program keretein belül mintegy 30 hektárnyi új erdő került telepítésre. A telepítések fele 2019. őszén, másik fele pedig 2020. tavaszán valósult meg. Az erdőtelepítés során mintegy 166 ezer csemete került a földbe. Ezzel párhuzamosan zajlottak a különböző szakmai okokból történő fafaj cserés erdősítések is. A Tatabányához tartozó Körtvélyespusztán pusztuló lucfenyves helyére, míg Tarján és Tata községhatárban elöregedett tölgyesek helyére kerül fiatal tölgyes állomány mintegy 12 ha területen.

Észak-Vértesi Erdészeti Igazgatóság

A Vértes északi részén, Pusztavámon 4,2 ha új erdőt hoztak létre. A telepítés során mélyszántással előkészített talajba 21 ezer darab csemetét ültettek el. Ugyanitt, a Homokszőlők elnevezésű területen pusztuló, összetört fenyves helyét lombos őshonos fafajokkal alakítják át. Oroszlány községhatárban az utóbbi évek csapadékszegény időjárása miatt mintegy 9 hektáron kellett makkvetéssel erdősítést végezni. Az erdősítéshez 50 q makkot használtak fel.

Síkvidéki Erdészeti Igazgatóság

A Győr-Tatai teraszvidéken is zajlanak a munkák. Bábolna és Tárkány községhatárokban 25 hektár új erdő került telepítésre. Az igazgatóság működési területének központi részén Kisbér községhatárban pusztuló fenyves helyére cser főfafajú erdősítéssel térnek vissza. A munkákhoz 6 q csermakkot és 132 ezer csemetét használtak fel.

Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság

A Vértesi Erdő Zrt. ahol lehetősége van, előnyben részesíti a természetes erdőfelújítást. Így történt ez Vértesboglár határában is. 2019. telén a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság egy elegyetlen, 70 éves, pusztuló feketefenyő állományon hajtott végre tarvágást, ami teljes egészében mintegy 2,4 ha-on természetes úton őshonos cser fafajjal újult fel. A csemeték a fakitermelés során sem szenvedtek károsodást.

Jelenleg az erdőgazdálkodás az egyetlen hazai ágazat – immáron 141 éve megalkotott törvényi keretek közt -, amely szénelnyelő (vagyis a szénforgalma negatív, azaz több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát). A magyar erdők évente 4-5 millió tonna CO2 egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8%-át ellensúlyozza. Folytatásként az elkövetkezendő időszakban még további 48 hektár új erdő telepítését tervezi a Társaság 2020 őszén és 2021 tavaszán.