A hazai aktív turizmus meghatározó szereplői részvételével 2021. november 25-26-án Siófokon rendezték a II. Aktív Magyarország konferenciát. A szakmai előadásokon keresztül a résztvevők megismerhették a hazai gyalogos-, kerékpáros- és víziturizmus jövőképét, az ágazatban várható trendeket. A Vérteserdő is képviseltette magát, Ruff Tünde közjóléti előadó személyében. Érdekes és egyben elgondolkodtató előadásának összefoglalóját tesszük közre, megéri végigolvasni!

A Vérteserdő Zrt. fő közjóléti feladatai során, kiemelt fontossággal kezeli a területét érintő természeti értékek látogatható és bemutatható formában történő megőrzését. A Társaság meghatározó feladata a működési területén található természeti, történelmi és turisztikai értékek karbantartása, ápolása és fejlesztése, egyensúlyt teremtve a hagyományos és fenntartható erdő- és vadgazdálkodási feladatokkal. Ennek érdekében célja, olyan közjóléti infrastruktúra kialakítása, amely az erdőt látogatók rekreációs igényeit szolgálja.

Az utóbbi időben –melyhez a Covid járvány nagymértékben hozzátett – az erdőlátogatók száma ugrásszerűen megnövekedett. Az erdő ökoturisztikai funkciói felértékelődtek. Az emberek keresték a kitörési lehetőséget a négy fal közül, majd a társadalom hamar ráébredt, hogy az erdő számos alternatív kikapcsolódási lehetőséget kínál. Azonban tudatos, és tájékozott erdőlátogatókra van szükség, így igyekszünk megragadni a lehetőséget a tájékoztatásra, informálásra.

Az erdőlátogatás íratlan szabályai bizonyára mindenki számára ismertek (tegyük fel, hogy mindenki maradéktalanul be is tartja ezeket), azonban az erdő látogatásának vannak írott, törvényben ismertetett szabályai is, melyet a 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, röviden erdőtörvény ír elő. Ez alapján bizonyos tevékenységeket csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad végezni.

93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.
(4) Nem állami feladat végrehajtásával összefüggően az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
(5) Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.
(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

A Társasághoz beérkező kérelmek több szempontból is előnyösek számunkra:
• mérni tudjuk, hogy mennyien látogatják az erdőt szervezetten,
• tudjuk, mikor, hol és hány fővel szerveznek rendezvényt (ez fontos, erdő,- és vadgazdálkodási szempontból, valamint esetleges ütköző események esetén,
• tudjuk milyen szervezetek aktívak az erdőben, szervezett rendezvényeket illetően, valamint velük kapcsolatot tudunk létesíteni, esetenként támogatni,
• tájékoztatást kapunk, milyen jellegű rendezvényeket szerveznek a Vérteserdő Zrt. működési területén.

A statisztika azt mutatja, hogy a korábbi évek stabil növekedésétől eltérően, 2020-ban kevesebb kérelem érkezett és kevesebb volt az erdei eseményeken részt vevők a járványhelyzet következtében, hiszen ilyesfajta, sőt jó ideig bármilyen rendezvény megtartása tilos volt. Ehhez képest a 2021-es adatok kirívóan magasak, melyet részben az elmaradt rendezvények pótlása, részben pedig az idei megkeresések tesznek ki. Ebből adódóan idén rekordszámú kérelem érkezett az Erdőgazdasághoz már novemberig, mely ezzel arányosan rendkívül sok embert jelent.

Fontos megemlíteni, hogy az előbbiek a kérelmek alapján mért adatok, tehát szervezett programok, ami azt jelenti, hogy, aki bejelentés nélkül tart programot, vagy egyénileg járja az erdőt, azt sajnos nem tudjuk számszerűsíteni.

Egy konkrét példa az Agostyáni Arborétum, mely a járvány alatt, jellegénél fogva végig nyitva tartott:

Az erdei turistaforgalom növekedésének pozitív edukációs hatásai érzékelhetők. Az erdőlátogatók köréből viszonylag gyorsan elkezdett kigyűrűzni egy természetkedvelő réteg, mely az erdei életközösség megismerésére fókuszál. A növekvő érdeklődéssel együtt egyre többen akarnak a „dolgok mögé látni”, megismerni az erdő- és vadgazdálkodók által folytatott tevékenységeket, ezáltal új ismereteket szerezni az erdő élővilágáról. A gazdálkodók ezt felismerve, célzott programokat szerveznek, s ezzel az érdeklődőket megfelelő csatornákba terelve megoszthatják azon gondolataikat, amelyek értő fülekre találva elősegíthetik az erdőgazdálkodási és közjóléti feladatok összehangolását. Jó példa erre a szarvasbőgés-program, tanösvények, vándor tábor, illetve erdészeti és vadászati bemutatóhelyek létesítése, közösségi média felületein történő ismeretterjesztés.

Az megnövekedett ökoturisztikai igénybevétel sajnos magasabb környezetterheléssel is jár. Így a negatív hatásokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk. A természetben folytatott tevékenységek iránt mutatkozó egyre növekvő érdeklődés együtt jár az erdőterületek nagyobb mértékű zavarásával, amelyekre a nagyvadfajok többsége érzékenyen reagál. A vadfajok igen fejlett érzékszervekkel rendelkeznek látásuk, hallásuk és a szaglásuk is tökéletes. Adott esetben több száz méterről érzékelik az emberi jelenlétet és nappali pihenőidejükben is keresik a menekülés lehetőségét.

Egyes időszakokban vadvédelmi szempontból különösen kedvezőtlen, – nagyobb mértékű zavarást eredményez – az erdőlátogatók nem a kijelölt turistaútvonalakon való közlekedése, egy-egy nagyobb erdei rendezvény szervezése:
• tél végi (agancshullatási) időszak, amikor a kérődző vadfajok közül különösen a gímek nagyobb csapatokat alkotnak, megriasztva akár forgalmas közutakon vagy vasútvonalakon is „átkelnek”,
• tavaszi ellési időszak (az emberi zavarás miatt magukra hagyott borjak és gidák csökkenő túlélési esélyekkel),
• szaporodási időszakok (őz: július, gím: szeptember), amikor a vadfajok egyes egyedei egyébként is többször helyet változtatnak, megzavarva még inkább növekszik mozgásuk intenzitása,
• egész évben: a nagyvadfajok közül a gím, a dám, az őz és a muflon is kérődzők, ezért szükségük van pihenőidőszakokra, ha eközben túl sokszor megzavarják őket, emésztési zavarok következményeként legyengülnek vagy elhullanak,
• a kijelölt útvonalak elhagyása a zavaráson túl, taposási kárt eredményez,
• autó, quad tiltott helyen való használata jelentős zavarással, természetkárosítással jár,
• bizonyára ismert, hogy az ASP, azaz Afrikai sertéspestis jelen van erdeinkben, melynek terjedését nagymértékben segíti az ember általi továbbhurcolás,
• a vadgazdálkodási tevékenység részeként végrehajtandó állománykezelési feladatok eredményességét is befolyásolja.

A szemét kérdése…
A megnövekedett turistaszámmal a hulladék mennyisége is növekszik, ám Társaságunk évről évre hatékonyabban végzi az illegális hulladéklerakók, hulladék halmok felszámolását.
2020. augusztus óta az ú.n. Hulladékradar applikáción keresztül érkezett bejelentések alapján is dolgoznak a kollégák. Az egyszerű mobiltelefonos applikáción keresztül bárki tehet bejelentést, a hulladék típusának, helyének azonosításával. Valamint Társaságunk sikeresen pályázott a „Tisztítsuk meg az Országot!” Projekt 2020. évben megvalósítandó I. ütemében, így 46 millió 880 ezer forintot tudtunk fordítani 2344 m3 hulladék elszállítására. A Társaság erdészetei ezen kívül 2 millió 288 ezer forintból 135 m3 hulladékot számoltak fel 2020 december és 2021 március között.

Ezen kívül jegyzői, önkormányzati és Komárom-Esztergom Megyei, valamint a Fejér Megyei Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályoktól érkező bejelentéseket is teljesítjük.

A hulladékmentesítés során elszállított hulladék kategóriái a következőképpen oszlanak meg százalékosan:

Erdőgazdaságok nagy szerepet vállalnak a negatív hatások mérséklésében, kockázat-csökkentésben. Fontos a közjóléti igények nyomon követése, figyelembevétele a gazdálkodás tervezése és szervezése során. A Társaság, a közelmúltban megnövekedett rekreációs igényeket is szem előtt tartva fejleszti ökoturisztikai létesítményeit, valósítja meg a modern infrastrukturális fejlesztéseket. A Vérteserdő ökonómiájának elengedhetetlen és domináns szegmense az oktatási és ismeretterjesztési tevékenység, valamint az érdekelt szervezettekkel való kapcsolattartás, együttműködés, hiszen a növekvő nyomást kezelni kell! Színes, figyelemfelhívó sajtóanyagokkal, kiadványok, valamint a média adta lehetőségek kihasználásával az ismeretterjesztésen túl, igyekszünk rávezetni a látogatókat az erdőben történő helyes viselkedésre, elvégre a tiltás nem mindig célravezető, helyette az irányzott szemléletformálás a cél.

Az erdő kezelőinek munkáján túl, a társadalom szerepvállalása is elengedhetetlen a természeti értékek védelme érdekében. Az erdő közös, de ez felelősséggel is jár!