21 év után ismét, az idén 75 éves Tatabánya városa adott otthont a XI. Országos Bányász-Kohász-Erdész Találkozónak. Nagy örömünkre szolgál, hogy e szakma-politikailag is kiemelkedő fontosságú találkozóra sokan ellátogattak, és nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy annak előkészítésében közreműködhetett a Vérteserdő Zrt., az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportja és az Erdőgazdaság Vadászkürt Együttese is.

Erdészként szeretnénk köszönetet mondani a Bányászati Akadémiának, hogy életre hívta szakmánkat, és megalapozta annak tudományos hátterét. A gazdálkodás szükségszerűsége megkövetelte elődeinktől, hogy az élő természeti környezet folyamatainak megismerésén túl, felismerjék a gazdálkodás arra visszaható hatásait. A bányászat folyamatosságát biztosító szerepéből kilépve az erdőgazdálkodás napjainkban a tájkép formálás meghatározó eleme, a társadalom közjóléti igényeinek kiszolgálási helyszíne. A változások hatására kialakult elvárások és kialakított feltételrendszerek között gyakoroljuk szakmánkat, őrizzük meg az erdőt és állítjuk elő termékeinket. Azonban szorgos hétköznapjaink feladatainak teljesítése során sem feledjük gyökereinket és kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy az együvé tartozást ne csak elméletben hangsúlyozzuk, hanem azt fizikai valóságában is megéljük.

Az ősi Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia jogutód soproni, miskolci, dunaújvárosi és székesfehérvári tanintézeteiben végzett szakemberek találkozóját a szervező Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Tatabányai Helyi Csoportjának elnöke, Bársony László bányamérnök vezetésével, a pandémia kiszámíthatatlansága miatt kissé késve kezdhette meg, de a találkozón részt vett közel 550 fő tartalmas, eseményekben dús 3 napot tölthetett a városban. Különleges fényt adott, az érintett cégek és társadalmi szervezetek támogatásának köszönhetően a világörökség részét képező „Selmeci Diákhagyományok” szokásait mai is megélő négy egyetem diákjainak mintegy 80 fős serege, akik nemcsak immár hagyományos diák egyenruháikkal melengették az idős, hajdan volt diákok szívét, de tevőleges részvételükkel támogatták a találkozó sikerét.

Már a rendezvény megnyitását megelőzően a Vérteserdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportja is aktívan felvállalta a rendezvény támogatását. Még késő tavasszal elültetésre került a három szak jelképeként 10-10-10 db sorfa a tatabányai Bányász Kegyeleti Emlékmű környezetében. A találkozó napjához közeledve a szervező-bizottsági ülések helyszínét és az egyik rendezvény-sátor felállítását, s a hozzá tartozó padokat, asztalokat is a Vérteserdő Zrt. biztosította. Ezen felül 25 fő erdőmérnök hallgató részvételi díjának támogatásával, vadhús felajánlásával is hozzájárult a rendezvény sikeréhez.

A hivatalos megnyitó előtti napon a Tatabányai Múzeum a rendezvény tiszteletére nyitott időszakos kiállítást. A „Söröskorsók – Az örök barátság jelképei a selmeci hagyományban” című tárlat a múzeum készlete mellett jelentősen kiegészült Mokánszki Béla és Kis Gergő bányamérnökök és Tarjáni Antal erdőmérnök diákkori relikviáival és valétakorsóival.

A rendezvény fő helyszínét adó „régi” Földi Imre Sportcsarnokban és az Óvárosi Május 1. parkban felállított sátrakban, továbbá a felújított valamikori Bányatiszti Kaszinóban a résztvevők, az ősi Alma Mater hármas jelszava – Hazaszeretet, Szakmaszeretet, Barátság – mentén élhették meg kicsit újra hajdan volt diákságukat, s tettek hitet a zászlók felszalagozásakor, hogy legközelebb – eleget téve Veres Pál polgármester meghívásának – Miskolcon találkozzanak.

A rendezvény zárásaként az egyetemi valétabizottságok képviselőitől, – a három selmeci szakot jelképező tölgyfa elültetése után – őszintén hallhattuk: meghatározó élmény volt számukra a tatabányai találkozó, hiszen sokan közülük most tapasztalták meg igazán, hogy nemcsak a három szakmát, de a generációkat is összekötik a selmeci diákhagyományok. Ennek biztosításán dolgozott számos kollégánk, akiknek ezúton szeretnénk megköszönni az erre fordított időjüket, energiájukat. Külön köszönet Dr. Jung László ny. vezérigazgató, c. egyetemi tanár úrnak, az OEE Megújuló Energia Szakosztály elnökének, aki a „Mit ad az ERDŐ, mit kezdünk a javakkal? (Erdész, bányász és kohász gyökerek, amelyből erdő lett!)” című előadásával színesítette a konferencia előadás-sorozatát.

Bízunk benne, hogy a kollégák munkájának eredményeként megfelelő környezetben, a tartalmas programok keretei között – közte a megyei értéktárba nemrég bekerült Agostyáni Arborétumban is – élvezhette mindenki az együtt töltött időt és bízunk benne, hogy a találkozó tovább erősítette, mélyítette a jelenleg is szoros szakmai és személyes kapcsolatokat.

Vivat, crescat et floreat Academia! Vivant Professores!