Február 11-én a Vérteserdő Zrt. által 2013-ban emelt kettős keresztnél immár tizedik alkalommal emlékeztünk meg főhajtással és koszorúzással egybekötve a Hazáért életüket adó I. Magyar Királyi Huszáralakulat katonáiról. A rendezvényhez kapcsolódva 2023 január elején a kereszt és talapzata is megújításra került.
„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – idézte Morus Szent Tamást beszédében a mintegy száz résztvevőnek Györök Lajos, a Vérteserdő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Majd hozzátette: „A mi felelősségünk az, hogy ezt a lángot, ezt a küldetést továbbadjuk a jövő generációi számára! A hagyomány összekötő kapocs múltunk és jelenünk között. A Vérteserdő Zrt. számára az erdőkezelés és az épített környezet megóvása mellett, fontos a hagyományőrzés, az emlékápolás, további emlékhelyek létrehozása, amelyek erdei környezetben, méltó módon őrzik meg az utókor számára elődeink hazafiasságának történetét.” A Vérteserdő Zrt. egy Történelmi Emlékparkot is tervez létesíteni a jövőben, mely a Vértesben történt második világháborús eseményeknek, a hősies helytállásnak állít majd emléket.
Az esemény az orkán erejű szél miatt került egy héttel elhalasztásra. Ezzel is érzékelhették a megemlékezők, hogy a 78 évvel ezelőtti harcokban a huszároknak nemcsak az ellenséggel, hanem a kemény, sokszor -15, -20 fokos hideggel és a széllel is meg kellett küzdeniük. A szovjet erők többszörös túlerőben voltak. Az 550 fős honvéd alakulat még így is mintegy 2 hónapig tartott ki.
A véráldozatuk nem volt hiábavaló. Tessely Zoltán, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett: „A Vérteserdő Zrt. által készített emlékmű olyan helyen áll, melynek földjét elődeink vére áztatta, és amelynek fagyos talajába ez a vér örökre beleírta a magyarság történelmét. Nekünk kötelességünk – rehabilitálva őket – megadni a nekik járó megbecsülést és tiszteletet, őszintén kimondva: A vesztes csatáknak is vannak hősei!” Értünk küzdöttek, s ma hősiességük által szabadon élhetünk, ők pedig szabad, magyar földben nyugodhatnak.
A harcokban, – a két harcoló fél közt kiszolgáltatva – sokat szenvedett a környező települések civil lakossága is. A tomboló erőszak áldozataivá váltak, sokakat közülük kivégeztek a megszállók szovjetek. Krausz János, Gánt község polgármestere beszédében a második világháború helyi vonatkozásaira tért ki. Szebenyi István, Az utolsó töltényig könyvéből idézve érzékeltette a katonák és az otthon maradottak kapcsolatát egy levelezésen keresztül. Illés Szabolcs, Csákvár város polgármestere beszédében kiemelte: „Hiszem, hogy azt a hősiességet, azt a hazáért való feltétlen ragaszkodást és áldozatot, amit itt a Vértesben harcoló magyar huszárok is megmutattak, azt sosem szabad elfelejtenünk, sőt büszkének kell lennünk rájuk és meg kell köszönnünk nekik mindazt, amit nemzetünk megmaradásáért tettek!” A magyar történelem utolsóként, éles harcban bevetett lovas alakulatából mindössze 12-en érték el a saját vonalaikat. A többiek az erdei sírhelyeken és a környező falvak temetőiben nyugszanak. Szebenyi István, a Had és Kultúrtörténeti Egyesület elnöke majd két évtizedes munkásságának köszönhetően a Vértes területén levő huszársírokban fekvő katonákat mára mind sikerült nevesíteni. Egyetlen gondozatlan sír sincs. Erre az értékmentő munkára a Vérteserdő Zrt. is kiemelt figyelmet fordít.
A Kaszap-kúti erdei pihenőhelyen, az emlékművel szemben – az idén 110 éve született – magyar származású, háborús fotóriporter, Robert Capa életművéből nyílt szabadtéri kiállítás. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ igazgatója, Kőrösi Orsolya üdvözölte a jelenlévőket, és kifejezte örömét és háláját, hogy a kiállítással a Központ is hozzájárulhatott a méltó megemlékezéshez. Capa korát meghaladóan és egyedülálló módon, azelőtt soha nem látott nézőpontból örökítette meg a háború borzalmait. Igazgató Asszony beszédében elmondta, a legnagyobb örömünk az lehetne, ha Capa összes háborús övezetből tudósító kollégája munkanélkülivé válna. Sajnos ez a vágy 78 évvel a második világháború lezárását követően se valósulhatott még meg, látva a világban és a szomszédos Ukrajnában dúló háborúkat.
Ruff Nikolett énekesnő előadásában Cserháti Zsuzsa Egy elfelejtett dal című énekét hallhattuk. Igazán szívet melengető volt.
Az elhunytakért Ugrits Tamás irodaigazgató, pasztorális püspöki helynök mondott imát. Majd a tisztelgő ágyúlövések és a koszorúzás következett. A megemlékezést a Szózat és a Takarodó katonadal hangjai zárták.
Köszönet Tessely Zoltán miniszterelnöki biztos úrnak, Krausz Jánosnak, Gánt község polgármesterének, Illés Szabolcsnak, Csákvár város polgármesterének, valamint Ugrits Tamás püspöki helynök úrnak, hogy szerepvállalásukkal méltó rangot adtak megemlékezésünknek! Köszönjük Jásdi Balázsnak, a Magyar Tüzér Egyesület elnökének és a Fehérvári Huszárok Egyesülete küldöttségének, hogy tevékenyen közreműködtek az ünnepségen! Köszönet Ruff Nikolett énekesnőnek, aki szép előadásával emelte rendezvényünk fényét. Köszönet a Vértes Kozma Alapítványnak, hogy a Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóságunk megbízásából az emlékmű felújításában közreműködtek. Továbbá külön köszönjük a CAPA 110 kiállítás szervezőinek és Kőrösi Orsolyának a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ ügyvezető igazgatójának az együttműködést és mindenkinek, aki fejet hajtott és a megemlékezés virágait elhelyezte a megújult kaszap-kúti keresztnél!
Fotó: Milan Radisics, Boglári Zoltán, Hartdégen Ákos