Az erdők útjai a jövőbe – közös megoldásokat kerestek Sopronban
Közel 130 résztvevő, húsz hazai és külföldi előadó, kutatási eredmények, sikeres erdészeti fejlesztések és nemzetközi jó gyakorlatok jellemezték az „Az
Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőfeltárási, Erdei Sportok- és Ökoturisztikai Szakosztályainak, valamint az Örökerdő Alapítványnak a szervezésében megvalósult rendezvény a különböző szakterületek közötti párbeszédre épült. Erdészeti szakemberek, kutatók, egyetemi oktatók, természetvédők, turisztikai és sportszervezetek, önkormányzatok és civil közösségek képviselői keresték közösen az erdők jövőjével kapcsolatos kérdésekre adható válaszokat.
A Soproni Egyetem Ligneum Rendezvényházában tartott plenáris napot Ripszám István, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke és Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora nyitotta meg. Ezt követően Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár a szemléletváltás szükségességére hívta fel a figyelmet: az erdőkre nem tekinthetünk kizárólag gazdasági erőforrásként, hiszen ökológiai és társadalmi jelentőségük ennél sokkal összetettebb.
Ripszám István hangsúlyozta, hogy az erdei utak, kilátók, tanösvények, pihenőhelyek és erdei iskolák mögött évtizedek erdészeti munkája, szakmai tudás, beruházások és folyamatos fenntartási feladatok állnak. Az erdészek által létrehozott közjóléti értékeket a társadalom sokszor természetesnek tekinti, miközben azok megőrzése és működtetése jelentős felelősséggel jár.
Az erdő alulértékelt természeti vagyon
Dr. Kovács Antal Ferenc a Neumann János Egyetem egyetemi adjunktusa Sir Partha Dasgupta közgazdasági szemléletén keresztül mutatta be, hogy az erdő kritikus természeti tőkeelem, amelynek piaci értéke elmarad valódi társadalmi értékétől. Ez az alulértékeltség hozzájárulhat ahhoz, hogy a szükségesnél kevesebb forrás jusson az erdők megőrzésére, fenntartására és fejlesztésére. Az előadás fontos üzenete volt, hogy a hosszú távú természeti vagyon megőrzésének elsőbbséget kell élveznie a rövid távú jövedelmi szemlélettel szemben.
Dr. Kelemen Eszter, az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) kutatója kutatási eredményeivel konkrét számokkal is érzékeltette az erdők társadalmi és gazdasági jelentőségét. A budapesti erdők éves rekreációs értéke 12,6–20,7 milliárd forintra becsülhető, hőmérséklet-szabályozó hatásuk évente akár több milliárd forintos lakossági megtakarítást jelenthet. A budai hegyvidéki erdők vízmegtartó képességének mesterséges pótlása pedig több tízmilliárd forintos beruházást igényelhetne.
Az erdei rekreáció gazdasági jelentőségét Pappné Vancsó Judit, a Soproni Egyetem kutatója is vizsgálta. Több mint 3400 feldolgozható kérdőívre épülő kutatásuk szerint a válaszadók 14 százaléka naponta, 30 százaléka legalább hetente, további 36 százaléka pedig legalább havonta látogatja az erdőket. A kutatók az erdőben eltöltött idő, az alternatív szabadidős tevékenységek és az önkéntes munka értékén keresztül keresik az erdei rekreáció gazdasági értékelésének lehetőségeit.
A bemutatott eredmények közös tanulsága, hogy az erdők olyan jelentős társadalmi szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek értéke a hagyományos gazdasági kimutatásokban csak részben jelenik meg. Ezek pontosabb megismerése segítheti az erdőgazdálkodók közjóléti feladatainak megfelelőbb elismerését és finanszírozását.
Dr. Ódor Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója a klímaváltozás, a biodiverzitás megőrzése és a változó társadalmi elvárások szempontjából vizsgálta a hazai erdőgazdálkodás jövőjét. Rámutatott, hogy az erdők hosszú távú fennmaradásához és alkalmazkodóképességének erősítéséhez egyre nagyobb szerepet kell kapnia a természetközeli gazdálkodási módszereknek, a folyamatos erdőborításnak, a változatos erdőszerkezetnek és a vízvisszatartásnak.
Az előadás hangsúlyozta az örökerdő-gazdálkodásban rejlő lehetőségeket, valamint a természetes felújulás, az őshonos fafajok és az élőhelyek megőrzésének jelentőségét. A természetvédelmi célok és a fenntartható faanyagtermelés összehangolása azonban differenciált szakmai megoldásokat, hosszú távú tervezést és az erdők állapotának folyamatos nyomon követését igényli.
A bemutatott kutatási eredmények arra is felhívták a figyelmet, hogy a jövő erdőgazdálkodásának a gazdasági, ökológiai és társadalmi szempontokat együttesen kell kezelnie. Ebben az erdészeti szakemberek gyakorlati tapasztalata és a tudományos kutatások eredményei egymást kiegészítve járulhatnak hozzá a klímaváltozás kihívásaira adható megoldásokhoz.
A sikeres erdei fejlesztések alapja az együttműködés
Az előadások számos gyakorlati példán keresztül mutatták be, hogy az erdőgazdálkodók nemcsak az erdők kezelői, hanem a társadalmi együttműködések meghatározó szereplői is.
Pénzes Erzsébet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség elnöke a Horizont kerékpáros útvonal fejlesztését ismertette, amelynek kialakítása során 11 erdőgazdasággal, öt nemzeti parkkal és 155 önkormányzattal kellett együttműködni. Az előadó külön is megköszönte az erdőgazdaságok pozitív hozzáállását. Berencsi Miklós az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ projektigazgatója, pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. és a kerékpáros közösség közös önkéntes kezdeményezését mutatta be, amelynek során erdei pihenőhelyek újultak meg, miközben a résztvevők közötti bizalom is erősödött. A több szakmai és civil szervezet együttműködésében készülő kerékpáros etikettet is bemutatta, amelynek célja a biztonságos, kulturált és természetkímélő erdőhasználat elősegítése.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. képviseletében Bánáti László és Dr. Takács Viktor a Soproni Parkerdő közjóléti és erdőpedagógiai fejlesztéseit ismertette. A közel 400 kilométernyi jelzett turistaút, tíz kilátó és számos közjóléti létesítmény mellett az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont öt év alatt mintegy 150 ezer látogatót fogadott.
Tóth Attila, Pilisszentlászló polgármestere az önkormányzat, a Pilisi Parkerdő és a természetvédelem partnerségét az „Ahol a te sikered, ott az én sikerem is!” gondolattal jellemezte, rámutatva arra, hogy az erdőgazdálkodók a helyi közösségek fejlődésének is fontos partnerei.
Az Ehető Erdő nemzetközi sikere – új lehetőségek az erdei turizmusban
A konferencia egyik különleges előadását Bózsó Gyula, az ÉSZAKERDŐ Zrt. műszaki osztályvezetője tartotta, aki az Ehető Erdő kezdeményezésen keresztül az erdőben rejlő gasztronómiai és turisztikai lehetőségeket mutatta be.
A program az erdei alapanyagok, a hagyományos ismeretek, a modern gasztronómia és az élményalapú természetismeret összekapcsolására épül. Az Ehető Erdő – Erdei Gasztroexpressz kezdeményezés 2026-ban nemzetközi elismerést kapott: a Green Destinations TOP100 Story Awards versenyén a „Virágzó közösségek” kategória első helyezettje lett.
Az előadás különlegessége volt a konferencián debütáló, az Ehető Erdő világát bemutató kisfilm is, amely szemléletesen érzékeltette, hogyan válhat az erdészeti szakmai tudás a természet értékeire építő, élményközpontú turizmus alapjává.
A kezdeményezés jó példája annak, hogy az erdészek tudása, a helyi közösségek, a turisztikai szereplők és a gasztronómiai szakemberek együttműködése nemzetközi szinten is elismert értékeket teremthet.
Az Év Erdei Kerékpárútja 2026-ban a Pilismarót–Királykúti-nyereg útvonal lett
A konferencia ünnepélyes eseményeként átadták a 2026-os Az Év Erdei Kerékpárútja díjat, amelyet a közönségszavazás eredményeként a Pilismarót–Királykúti-nyereg közötti útvonal nyert el.
Az elismerést Kálmán Miklós, a kezdeményezés ötletgazdája, az Erdőfeltárási Szakosztály korábbi elnöke, valamint Tóth Kristóf, az Erdei Sportok Szakosztály titkára adta át.
A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a hazai erdei kerékpározási lehetőségekre, az erdei úthálózat közjóléti jelentőségére, valamint azokra az erdészeti fejlesztésekre és együttműködésekre, amelyek a természetbarát kerékpározást szolgálják.
Nemzetközi tapasztalatok: a közös használathoz közös felelősség tartozik
A konferencia nemzetközi kitekintését Malte Campsheide német erdészeti szakember és Johan Larsson, a Svéd Erdészeti Egyesület főtitkára biztosította.
Malte Campsheide előadásában hangsúlyozta, hogy az erdei utak egyszerre szolgálják az erdőgazdálkodást, a természetjárást, a kerékpározást és más közjóléti igényeket, miközben az eltérő használati módok különböző fenntartási követelményeket támasztanak.
A közös társadalmi hasznokhoz közös finanszírozási felelősségnek kell társulnia. Nem várható el, hogy a növekvő rekreációs igények többletköltségeit kizárólag az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók viseljék.
A konferencia második napján két ausztriai terepi program keretében tanulmányozták a résztvevők Léka–Rohonc, valamint a Rosalia-Kogelberg Natúrpark térségének ökoturisztikai, akadálymentes és erdőpedagógiai fejlesztéseit.
A bemutatott osztrák kerékpáros gyakorlatban a kijelölt útvonalak, a használati díjak, az időbeli korlátozások és az egyértelmű felelősségi szabályok teremtenek kiszámítható feltételeket. A tapasztalatok a hazai erdei kerékpározás szabályozása és finanszírozása szempontjából is tanulságosak lehetnek.
A párbeszédtől a közös cselekvésig
A plenáris napot Szabó Márton moderálásával kerekasztal-beszélgetés zárta, amelynek résztvevői Pénzes Erzsébet, dr. Kelemen Eszter, Szabó Péter, Bózsó Gyula és Tóth Attila voltak.
A különböző szakterületek képviselői az erdőhasználat eltérő igényeiről, a partnerség jelentőségéről és a közös felelősségvállalás lehetőségeiről gondolkodtak.
A plenáris nap tömör, tartalmas szakmai előadásait jó hangulatú, kötetlen esti program és szakmai beszélgetések követték. A rendezvényről számos pozitív visszajelzés érkezett, különösen a civil, önkormányzati és magánszemélyként jelen lévő résztvevőktől.
A konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy az erdőgazdálkodókat nem akadályként, hanem az erdők jövőjének alakításában nélkülözhetetlen szakmai partnerként kell kezelni. Ugyanakkor valamennyi szereplő részéről szükség van a másik fél szempontjainak megértésére és a közös felelősségvállalásra.
Az erdők jövőjét nem egyetlen szakma és nem egyetlen társadalmi érdek fogja meghatározni. A közös jövőhöz vezető utat együtt kell megtalálni – és az első lépések után közösen kell tovább is haladni rajta.
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület
Közel 130 résztvevő, húsz hazai és külföldi előadó, kutatási eredmények, sikeres erdészeti fejlesztések és nemzetközi jó gyakorlatok jellemezték az „Az
Vízhiánytól a tűzveszélyig: milyen konkrét problémákkal szembesülnek nap mint nap a Vérteserdő Zrt. szakemberei, és milyen eszközökkel dolgoznak ezek kezelésén
Az őszi erdő varázslatos muzsikája, a gímszarvasok násza idén is rengeteg természetkedvelőt vonzott a Vertour Kft. által szervezett programokra. Két
Kézművesek, helyi termelők és természetkedvelő családok találkoztak október 10-én, szombaton az Agostyáni Arborétumban. A Vertour Kft. szervezésében megvalósult 14. Természet
Egy forró nyári napon hűtik a környezetüket, felhőszakadáskor visszatartják a hegyoldalakról lezúduló vizet, egész évben pedig lehetőséget adnak a mozgásra,
