Az 1942-es vasúti baleset áldozatainak állítottak emlékművet Ácson

Megható ünnepség keretében avatták fel pénteken Ácson azt az emlékkövet, amely az 1942. december 22-én történt vasúti szerencsétlenség áldozatainak állít emléket. A nyolcvannégy évvel ezelőtti ácsi vonatbaleset emlékezetét immár egy méltó helyszínen, a Gyár utcai orvosi rendelő melletti területen felállított emlékmű őrzi, tisztelegve a tragédiában elhunytak és megsérültek előtt.

Az ácsi vonatbaleset története és a megemlékezés háttere

A második világháború idején, pontosabban 1942. december 22-én, a karácsonyi ünnepek küszöbén Ács állomás előterében súlyos, több emberéletet követelő vasúti katasztrófa rázta meg a települést. Sűrű, vészjósló köd ült az ácsi tájon azon a téli napon, elrejtve a szem elől a veszélyt. Egy tehervonat vesztegelt az állomás előtt, arra várva, hogy bent az állomáson félreállítsák, és így a menetrend szerint érkező gyorsvonat elkerülhesse az ütközést. 

A váltókezelő szabad jelzést adott a teherszerelvénynek, ám az idő már lejárt: a szomszédos Nagyszentjánoson már eleresztették a személyszállító gyorsvonatot, amely a sötétben és a mindent elnyelő, sűrű ködben óriási sebességgel, fékezés nélkül rohant bele a tehervonatba. 

A személyvonat frontszabadságról visszatérő német és osztrák katonákat vitt vissza a harctérre, míg a vonatot kiszolgáló, kötelességtudó személyzet magyar vasutasokból állt. Az ütközés ereje elementáris volt: a szabálytalanul elhelyezett, lőszert és egyéb robbanó hadifelszerelést szállító hátulsó vagonokban pusztító robbanássorozat történt. Olyan pokoli, magas hőmérséklet alakult ki, amely másodpercek alatt változtatta lángsírrá a szerelvényeket. 

A felborult kocsikban rengeteg volt a sebesült és a halott, a túlélők segélykiáltásai betöltötték a teret. A halottakat és a sérülteket a győri katonai kórházba szállították. Bár a szigorú háborús cenzúra akadályozta a tudósítást, a helyi emlékezetet egy elhivatott ácsi polgár, Unfer János élesztette újjá, aki kezdeményezte az emlékhely létrehozását.

Nyolc évtized után végre méltó emléket kapott a tragédia

A megemlékezést dr. Szentirmai István, Ács város polgármestere nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy az idő elporlaszthatja a múlt emlékeit, de az emberi emlékezetet és a kegyeletet nem engedhetjük elveszni.

„Van azonban valami, amit az idő sem képes megsemmisíteni, ha mi magunk nem hagyjuk. Ez pedig az emberi emlékezet és a kegyelet.” – fogalmazott a polgármester.

A városvezető név szerint mondott köszönetet mindazoknak, akik önzetlen összefogással segítették az emlékmű létrejöttét. Külön kiemelte Kovács Imre ezredest, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség magyarországi megbízottját katonai precizitású és sokirányú segítségéért, Tóth Ilona asszonyt, az önkormányzat bizottsági tagját, aki a munka motorja volt, valamint Varga László kőfaragó mestert, aki nemcsak a feliratot véste a kőbe, hanem magát a márványtáblát is adományozta a városnak. 

Köszönetet mondott továbbá a Vérteserdő Zrt.-nek és a Dekor-Stein Kőbánya Kft.-nek a robusztus, örökkévalóságot szimbolizáló kövek felajánlásáért és szállításáért.

Nemzetközi tiszteletadás és békemementó

A rendezvényen Tore May, a Volksbund (Német Hadisírgondozó Népi Szövetség) szövetségi pénztáros-helyettese és elnökségi tagja is beszédet mondott, melyet Nyéki Ágnes tolmácsolt a jelenlévőknek. May Heinrich Heine szavait idézte: „Minden sírkő alatt egy egész világtörténet nyugszik.”

Kiemelte, hogy ez a Gyár utcai emlékkő jelképesen visszaadja az áldozatok méltóságát, és a népek közötti megértés, valamint a közös európai béke szimbólumává kell válnia.  

Az emlékművet és a kőtáblát Gerecsei Zsolt református esperes és Milus Ferenc katolikus plébános áldották meg és szentelték fel. Az esperes a 37. zsoltár szavaival kért áldást: „Nézd a becsületest, mert a jövendő a béke emberéé.”

Emlékeztetett arra, hogy a háborús vonatbaleset a „katasztrófák katasztrófája”, és az emlékkőnek arra kell intenie minket, hogy a mindennapokban is a béke embereiként küzdjünk.

Katonai tiszteletadás és koszorúzás

A megemlékezés a Magyar Honvédség és a Német Szövetségi Haderő katonáinak részvétele mellett, ünnepélyes, katonai tiszteletadással kísért koszorúzással zárult. A kegyelet koszorúit az alábbi szervezetek és tisztviselők helyezték el az emlékmű talpazatánál:

  • Dr. Szentirmai István – Ács Város Önkormányzata nevében.  
  • Dr. Drót László vezérőrnagy – Magyar Honvédség Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka.  
  • Váradi Ákos és Bozó Tibor – a Magyar Tartalékosok Szövetsége elnöke.  
  • Kovács Géza – Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó Igazgatóság.  
  • Dirk-Uwe Bormann haditechnikai attasé és Jann Focken Hechler törzszászlós, irodavezető – Német Nagykövetség Véderőattasé Hivatala.  
  • Tore May – Volksbund Szövetség.  
  • Thomas Rapatz és Ernst Bachner – Osztrák Fekete Kereszt hadisírgondozó szervezet.  
  • Encsi Csaba főmérnök és Boglári Zoltán kommunikációs vezető – Vérteserdő Zrt.  

A program zárásaként a jelenlévők közösen elénekelték a Szózatot, majd megszólalt a katonai takarodót jelző, mélyen megrázó harsonás Il Silencio magyar és német változata, mielőtt a polgármester kötetlen emlékező fogadásra invitálta a vendégeket a városháza nagytermébe.

Forrás: kemma.hu

Fotók: kemma.hu, Boglári Zoltán

Kiemelt hírek