A Szent Gellért téri sziklákba vájt Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplomban Schall Tamás atya a templom alapítóiért, építőiért, jótevőiért, erdész szakunk elhunyt és élő tagjaiért mutatta be a szentmisét, melyre több egyesületi helyi csoport részéről is jöttek kollégák.
Idén két kerek évfordulóra is emlékeztünk a szentmisében. Pont 100 éve, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos erdőmérnök kollégánk közreműködésével 1924-ben megalakult a „Szent Gellérthegyi Sziklatemplom (Lourdesi Barlang) Bizottság”, hogy kegyhely létesüljön a Boldogságos Szűzanya Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A templom végül 1931-re készült el közadakozásból.
I. József uralkodása idején, 1782-ben rendeleti úton oszlatták fel a szerzetesrendeket, így a pálosokat is. Mintegy 150 évnyi távollét után 90 évvel ezelőtt, 1934-ben tértek vissza az egyetlen magyar alapítású, férfi szerzetesrend tagjai elsőként a sziklatemplomba. A II. Világháborút követő kommunista hatalomátvétel után 1951-ben ismét el kellett hagyniuk az országot. A templomot az 1960-as évek elején 1,5-2 m vastag betonfallal teljesen elzárták a külvilágtól. A rendszerváltáskor a Magyar Pálos Rend is visszatérhetett, így 1989. augusztus 27-én nyitották meg a templom kapuit. A Sziklatemplom építéséről, történetéről ITT olvashatnak részletesen Pfeifer Gyula 1931-ben írt könyvében.
A szentmisén az oltárszolgálatban és a lektori szolgálatban a Bp. ÁESZ, és a Vértesi Helyi Csoportok tagjai és családtagjaik segédkeztek. Hálás köszönet érte!
Fotó: Mohai Elek, Boglári Zoltán
Youtube videó: Mohai Elek
Az Országos Erdészeti Egyesület 2026. július 23–24-én, Nyíregyházán rendezi meg 156. Vándorgyűlését. A rendezvény házigazdája a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye
Nemzetközi kutatás segítheti a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakítását A Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyállományai olyan különleges genetikai
Ünnepélyesen átadták a Vértes szívében található Mindszentpusztai Ifjúsági Szállást és Nomád Táborhelyet. A korábban leromlott állapotú épületegyüttes környezete és a
A Keszthelyi-hegység déli részén ma virágos kőrisből, molyhos tölgyből és számos értékes elegyfajból álló erdők fogadják a látogatót. A táj
Megható ünnepség keretében avatták fel pénteken Ácson azt az emlékkövet, amely az 1942. december 22-én történt vasúti szerencsétlenség áldozatainak állít
