
Természetalapú, adatokra épülő városierdő-kezelés indult a tatai Öreg-tónál
Invazív fajok visszaszorítása, szerkezetváltás és biztonság egy programban – kiemelt természeti környezetben A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb
Szó sincs erdőirtásról. A fakitermelés az erdőkezelés része, amely után új erdőt nevelünk. A fakitermelés nem jár erdőterület csökkenéssel.
Az EGERERDŐ Zrt. és az ÉSZAKERDŐ Zrt. nem végez tarvágást védett területen, őshonos faállományokban.
A fehérhátú fakopáncs állománya nő a társaság által kezelt erdőterületen: „… azt tapasztaltuk, hogy a fehérhátú fakopáncs-populáció mérete a Bükkben valamivel nagyobb volt, mint a Bükk-hegység Natura 2000 terület létrehozásakor korábban meghatározott 80–90 db költőpár. […] Kedvező fehérhátú élőhelyek találhatók itt, főként a védett területeken folytatott erdőgazdálkodás viszonylag alacsony intenzitása miatt…” (Ornis Hungarica 2024. 32 (1): 162-182.)
„…A magyar fehérhátú harkály populáció első országos felmérésének eredményei a becsült költőméret 480–800 pár. Kimutatták, hogy a Börzsönyben, az Aggteleki-karszton, a Mátrában, a Bükkben és a Zemplénben több, valószínűleg stabil populáció található.” (Ornis Hungarica 2024. 32 (1): 162-182.)
Új fészkelések észlelése (2025-ben három új revírt találtak a szakemberek) egyértelműen cáfolja a riportban állítottakat.
A szakirodalmi források szerint a fehérhátú fakopáncs költőhelye: „Elsődlegesen az olyan zárt, idős erdőkbe települ, melyekben a természetes folyamatok érvényesülnek. Ezekben mind a holtfa mennyisége, mind a fafajösszetétel, mind a faállomány koreloszlása hasonló a természetes erdőkéhez” (Czájlik & Harmos 2000.)
„Ahol a fehérhátú fakopáncs megtalálja életfeltételeit, ott bioindikátorként az erdő természetes vagy természeteshez közeli állapotának bizonyítéka a faj jelenléte” (Halme et al. 2009.)
Illetve „a fehérhátú fakopáncs elsődleges élőhelyéül azok a természeteshez közeli lombos vagy lombelegyes erdők szolgálnak, amelyekben a természeti folyamatok még többnyire működőképesek.” (Molnár, M et al. 2024.)
Ezek alapján az EGERERDŐ Zrt. és az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében lévő erdők megfelelő természetességi állapotban vannak, hiszen ott jelenleg is fészkelnek e madarak, sőt új fészkelések is észlelésre kerülnek. Emellett folyamatosan nő az erdők átlagéletkora, folyamatosan nő az idős, 130 évesnél idősebb erdők aránya, nő az érintetlen erdők területe (ami ma már meghaladja a 25.000 hektárt), és folyamatosan nő a védett és fokozottan védett fajok száma.
Ezek a tények, amiknek a figyelmen kívül hagyása félrevezető.
Forrás: Egererdő Zrt.

Invazív fajok visszaszorítása, szerkezetváltás és biztonság egy programban – kiemelt természeti környezetben A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb

Tényleg másképp telik az idő az erdőben? Encsi Csaba, a Vérteserdő főmérnöke szerint igen – az Erdőmánia stábja pedig utánajárt.

A természet télen is él, csak másképp. A téli időszak vége felé járva az erdők lakói különösen érzékenyek a zavarásra.

2026. február 14-én az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület szervezésében a Vértes hegység harcaiban ezelőtt 81 évvel hősi halált halt

Az erdőkről és az erdészekről szóló közbeszéd az utóbbi időben veszélyes irányba fordult, a párbeszéd és a tények helyett az
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy információkat gyűjtsünk az Ön böngészési szokásairól. Az „Elfogadom” gombra kattintva engedélyezi ezek alkalmazását. További információ a Süti szabályzat és Adatvédelmi tájékoztató felületén olvasható.
