Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!
2026. április 5.
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
Hosszú évek után, ma már igen ritka adományként körvonalazódik előttünk egy valóban téli időjárási periódus. Ilyenkor az erdeink varázslatosak, vonzó erejük megsokszorozódik.
Az urbánus átlagember hajlamos a téli időszakot szinte csak a turizmus szempontjából értékelni: legyen hó, legyen fagy, lehessen síelni, szánkózni, kirándulni…
Nincs kellőképp a köztudatban, hogy az erdők számára a hideg, havas tél nemcsak „kívánatos”, hanem alapvető ökológiai szükséglet is!
Miért fontos a hideg, havas tél az erdő egészségéhez, megújuló képességéhez?
A mérsékelt égövi növények az evolúciójuk során hideg telekhez alkalmazkodtak.
A hideg periódus jelzi számukra az évszakok váltását, és ez alapján „időzítik” életfolyamataikat.
A tartós fagyok visszaszorítják, megtizedelik az erdei kártevők – rágcsálók, rovarok, kórokozók – állományát. Az enyhe telek kedveznek a túlélésüknek, így tavasszal a robbanásszerű felszaporodásuk fokozott erdőkárokat okozhat.
A hideg tél tehát természetes növényvédelmi szerepet tölt be.
A hótakaró az erdő természetes víztartaléka. Szemben a gyorsabban lerohanó, elfolyó esővizekkel – lassan olvadva, mélyebbre beszivárogva, egyenletes vízellátást biztosít. A hóval érkező víz – mint egy lassú infúzió – lényegesen mélyebbre szivárog, így feltölti a talaj vízkészleteit majd tartósan mérsékli az aszály hatásait. Ez különösen fontos lesz a tavaszi hajtásinduláskor, amikor a fák vízigénye villámgyorsan nő.
A hideg, havas telek hozzájárulnak ahhoz, hogy az erdők ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás szélsőségeivel szemben, és hosszú távon is fenn tudják tartani ökológiai és gazdasági értékeiket.
A hótakaró szigetel: védi a talajt a mély átfagyástól és a hirtelen hőingadozásoktól. Ez óvja a finom gyökérzetet, a talajlakó élőlényeket, hasznos mikroorganizmusokat, amelyek az erdő éltető tápanyag-körforgásának alapját adják.
A hideg tél biztosítja az erdő számára a valódi nyugalmi időszakot. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a fák felkészüljenek a következő vegetációs ciklusra. Az elhúzódó enyhe idő megzavarhatja ezt a ritmust, korai rügyfakadást és fagykárokat okozva.
A kevesek által ismert ún. vernalizáció lényege, hogy sok növény csak akkor képes érdemben virágozni, ha előtte egy meghatározott ideig alacsony hőmérsékletnek van kitéve. A hideg hatására bizonyos gátló anyagok lebomlanak bennük, és a virágzást elősegítő hormonális folyamatok indulnak be.
Ez biztosítja, hogy a virágzás tavasszal, kedvező élettani háttérrel történjen.
A hideg segít fenntartani a rügyek és magvak nyugalmi állapotát ősszel és télen, majd annak megszüntetését tavasszal. A hideghez való fokozatos alkalmazkodás során nő a sejtnedv cukortartalma és stabilizálódnak a sejtmembránok – növelve a növény fagyállóságát.
A téli hideg nem pusztán elviselendő körülmény a növények számára, hanem nélkülözhetetlen szabályozó tényező, amely biztosítja a megfelelő fejlődést, virágzást, túlélést és szaporodási sikert. A hó pedig védő takaró és pótolhatatlan forrása az erdőt éltető víznek.
A havas, téli táj gyönyörű, valóságos turistamágnes, emellett az erdő számára a túlélést és a jövő stabilitását jelenti. Az erdők életében a tél nem „holt időszak”, hanem a megújulás csendes, de kulcsfontosságú feltétele.
Az erdők egészséges működéséhez elengedhetetlen a hideg, havas téli periódus.
A zord tél tehát nem az élet ellensége, hanem a természet egyik legfontosabb szabályozó mechanizmusa. Ezért, amikor hóra és fagyokra várunk, ne csak a szánkózásra és az önfeledt kirándulásokra gondoljunk, hanem erdeink holnapi egészségére is!
Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
Hivatalosan is megkezdődött az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogramjának tatai projektje: a Vérteserdő Zrt. a helyszínen indította
Elindult a településfásítási program tavaszi ültetési időszaka, a program 2020-as indulását követően a tervek szerint idén elültetik a százezredik fát
Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy kollégánk, Vizvári Ottó okleveles erdőmérnök, életének 53. évében, Székesfehérváron 2026. március 26-án elhunyt. Ottó
Nyolcvanegy évvel a tragikus események után idén is összegyűltek az emlékezők a Vértes szívében március 22-én, hogy tisztelegjenek Kápolnapuszta ártatlanul
