Az állami erdészetek jelentik az erdei turizmus legfontosabb hátterét
2026. április 11.
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az
A találkozót 1988 óta szervezik – Európában a második ilyen típusú rendezvénysorozat – ezzel is kiemelve az ágazat diverzitásának fontosságát, és a nők szellemi és ökoturisztikai területen betöltött fontos szerepét. A pálya 1949-ig volt elzárva a nők elől. A végzettek névsorában 1951-ben jelent meg az első erdőmérnök hölgy a Soproni Egyetem adatai alapján. Míg a 80-as években volt olyan évfolyam, ahol nem végzett nő, az elmúlt évtizedekben egyre többen választják közülük is az erdész hivatást. Jelenleg az erdésznők többsége az erdőművelésben, az erdészeti oktatásban, a kutatásban végzi munkáját, valamint az erdőgondoki rendszer bevezetése óta már a fahasználatban is érintettek.
A vendégeket Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy igyekeztek olyan programot összeállítani, ami nem csak szakmai, hanem kulturális ízelítőt is ad Debrecenből. A szokásos szakmai és baráti beszélgetéseken kívül a város bemutatása is cél volt. A vendégek a találkozó első napján Debrecenben idegenvezetés keretében ismerkedhettek meg a helyi nevezetességekkel. A második napon megtekintették a Debreceni Nagyerdőt, majd Zsuzsi vonattal érkeztek a Hármashegyre. A vezérigazgató reményét fejezte ki, hogy viszontláthatják a hölgyeket 2026-ban, Nyíregyházán, ahol a NYÍRERDŐ Zrt. az Országos Erdészeti Egyesülettel együtt szervezi a 156. Erdészeti Vándorgyűlést.
„Örömünkre szolgál, hogy idén mi láthatjuk vendégül az erdésznőket. A NYÍRERDŐ Zrt.-nél sokféle munkakörben – kerületvezető erdész, rakodókezelő, műszaki előadó, erdőtervező, műszaki vezető, igazgatóhelyettes és osztályvezető – dolgoznak erdésznők. Most lehetőségünk van egy kis szeletet megmutatni szakmai munkánkból és vidékünk kulturális látnivalóiból. Viszonozhatjuk azt a szívélyes vendéglátást és figyelmességet, amit az elmúlt években a társ erdőgazdaságok erdész hölgyeitől kaptunk. Jó érzés, hogy amikor újra találkozunk, ott tudjuk folytatni a beszélgetéseket, ahol az előző évben abbahagytuk, és mindig boldogan várjuk a viszontlátást – fogalmazott Gazdag Izabella, a NYÍRERDŐ Zrt. controlling osztályvezetője.
Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a találkozót olyan ünnepnek nevezte, amely megerősítése annak az értéknek, amit az összegyűlt kollégák képviselnek. Kiemelte, hogy az erdésznők szakértelmükkel, érzékenységükkel, közösségépítő erejükkel és hivatásuk iránti alázatukkal nap, mint nap formálják a jövőt – és vele együtt hazánk erdőinek sorsát is. Elmondta, hogy az erdészet sokáig férfias szakmaként élt a köztudatban – ám a történelem tanulsága szerint a női látásmód, a női felelősségvállalás már a kezdetektől nélkülözhetetlen volt. A magyar erdőgazdálkodás első, tudatos szabályozását ugyanis Mária Teréziának köszönhetjük, aki 1769-ben kiadta az első erdőrendtartást, ami nemcsak a fakitermelésre vonatkozó rendelet volt, hanem a fenntarthatóság és a természetvédelem bölcs előfutára is.
Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az erdők iránt hónapról hónapra változnak és bővülnek a társadalom által támasztott igények és a környezeti kihívások. A megfelelő szakmai válaszok megtalálására, és mindemellett az erdészek pozitív megítélésének növelésében nagyon sokat köszönhetünk az erdész hölgyeknek. A diverzitás biztosítása mindig újabb lehetőségeket teremthet. Fontosnak tartja, hogy az erdőpedagógiai foglalkozások és a különböző kitelepülések jobban közelebb tudják vinni a szakmát a laikusokhoz. Így nemcsak a környezeti nevelés terén, hanem a szemléletformálásban és a következő generáció kinevelésében is óriási szerepük van a hölgyeknek. Finomhangolásuk az erdész társadalomba empátiát, odafigyelést és sok esetben nyitottságot visz a precizitás és pontosság mellett.
Forrás: Országos Erdészeti Egyesület
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az
A klímaváltozással járó aszályok miatt egyre nagyobb veszélyben vannak erdeink. A Soproni Egyetem szakemberei azonban olyan úttörő szoftvert alkottak, amely
Az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottsága több fiatal szerzőt kíván megnyerni az idén 164 éves lapban való
Már kék selyembe pompázik az égbolt,tócsákba fürdenek alant a fák,a földön itt-ott van csak még fehér folt,a légen édes szellő
A Soproni Egyetem falai közül indult útjára három évtizeddel ezelőtt az az országos kezdeményezés, amely mára a hazai környezeti nevelés
