Az Alföld középső és délkeleti részén, ahol nagy területen 23 fok felett alakult a hónap középhőmérséklete, a legmelegebb volt 1901-től. Síkvidéken az ország többi részén is általában 21,5 fok felett volt a júniusi átlaghőmérséklet, 20 fok alatti értékek pedig csak hegyvidékeken fordultak elő.
A Dél-Dunántúlon és az ország keleti felén jellemzően 10 mm alatt maradt a havi csapadékösszeg, többfelé az 5 mm-t sem érte el. Ez nagy területen az elmúlt 125 év legszárazabb júniusát eredményezte. A déli határ közelében volt olyan állomás is, ahol semmi csapadék nem hullott egész júniusban (például Hercegszántó). Az ország legcsapadékosabb része az Alpokalja térsége volt, de ott is többnyire csak 40–50 mm-t mértek a csapadékmérőink. A legtöbb csapadék a Soproni-hegységben esett júniusban, ahol 80 mm-t meghaladó havi összeg is előfordult.
Forrás: HungaroMet
Borítókép: MTI
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 10 hónapja készülő Agrárhangár podcast-sorozatának eddig elkészült 54 epizódjából kigyűjtöttük az erdészeti vonatkozású beszélgetéseket (4 interjú).
Hogyan igazodjunk el az erdőkkel kapcsolatos hírek sűrűjében? Dr. Csóka György erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem kutatójával arról beszélgetett az Erdőmánia
A víz jelenléte nemcsak a talaj nedvességtartalma okán fontos. Legalább ilyen jelentős a levegőbe történő kipárolgás is. Éppen ezért jelentősek
2026‑ban az Európai Állami Erdészeti Szövetség (EUSTAFOR) fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. A szervezetet 2006‑ban hozták létre azzal a céllal, hogy
A Tatabánya fölé magasodó Turuli Parkerdő a Gerecse hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, melyről Limp Tibor erdészeti igazgató beszélt. Itt a
