A klímaváltozás hatásait ma már közvetlenül érezzük: az aszályos, forró nyarak, a szélsőséges csapadékeloszlás és a hőhullámok nemcsak az emberek, de az erdők életét is fenyegetik. A 2022-es rekordaszály például sok mesterségesen telepített fenyvesállományt gyakorlatilag térdre kényszerített. A Vérteserdő Zrt. most úttörő megközelítéssel, természetes folyamatokat követve és az ember aktív közreműködésével alakítja át ezeket az erdőket – hogy egyszerre csökkentse az erdőtüzek kockázatát és hosszú távon védje a lakott területeket.
Magyarországon minden fenyves mesterséges telepítés eredménye: elsősorban homokos, gyenge termőképességű talajokra, kopárokra ültették őket az elmúlt évszázad során. Bár ezek az állományok sokszor stabilizálták a talajt és gyors erdősítést tettek lehetővé, a mai klímaviszonyok között hosszú távon nem életképesek.
A Csákvár környéki fenyvesek a 20. század közepén létesültek, kifejezetten tájvédelmi és gazdasági céllal. Mára azonban ezek az állományok a 2022-es rendkívüli aszályt követően rohamos pusztulásnak indultak, egyre nagyobb felületeken alakulnak ki száraz, gyúlékony holtfa-tömegek, amely jelentős kockázatot jelent a közeli településekre is.
A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság szakemberei fokozatos, természetközeli átalakítási módszerrel dolgoznak. Ahelyett, hogy egyetlen beavatkozással kivágnák az elöregedett fenyveseket, több lépcsőben, tudatosan távolítják el a pusztuló egyedeket – ezzel fényt és teret biztosítva az alattuk már jelen lévő, természetesen megtelepedett őshonos lombos fafajoknak, mint például a virágos kőris, a csertölgy vagy a cserszömörce.
Ez a beavatkozás nemcsak ökológiailag előnyös, hanem tűzvédelmi szempontból is elengedhetetlen. A tűlevelű fajokra jellemző gyantatartalom, a száraz avar és a sűrűn záródó, száradó lombkorona gyorsan terjedő tüzekhez vezethet. A lombos, természetes erdők ezzel szemben jobb vízháztartással, nagyobb tűrőképességgel és alacsonyabb gyúlékonysággal rendelkeznek.
Sokan nincsenek tisztában az erdészek sokrétű munkájával. A klímaváltozás idején ők azok, akik a terepen, napi szinten küzdenek az erdők túléléséért: új fafajokat tesztelnek, természetes módon megjelenő újulatot támogatnak, invazív fajokat fékeznek meg, és – ami talán a legkevésbé ismert – aktívan dolgoznak a tűzmegelőzésen is.
Az erdőgazdálkodás ma már komplex ökológiai, vízgazdálkodási és településvédelmi feladat is. A Vérteserdő programja ennek látványos és előremutató példája: nemcsak az élővilág sokfélesége gazdagodik, de a környező lakott területek is nagyobb biztonságba kerülnek. Mindez pedig úgy történik, hogy az ember nem uralkodik a természet felett, hanem partnere lesz benne.
A természet és ember összhangját bemutató programot az Erdőmánia is dokumentálta. A népszerű természetismereti sorozat legújabb epizódja a Dél-Vértesben zajló erdőátalakítások kulisszái mögé enged betekintést. A kisfilmet itt tekinthetik meg:
Forrás:
Vérteserdő Zrt.
Erdőmánia
Erdész és ökológus együttműködik? Igen! Egy izgalmas terepi napra kísérte el az Erdőmánia stábja a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari
A Vérteserdő Zrt. Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága munkatársat keres pénztáros/adminisztrátor munkakörbe. Az önéletrajz benyújtása elektronikus úton a delvertesi.eig@verteserdo.hu e-mail címre lehetséges
2026. évben Magyarország ad helyt a 32. EFOL (European Forest Orientiering Championships, azaz Erdészeti Tájfutó Európa Bajnokság) számára. A verseny
A Perbetei Református Egyházközség és a Csemadok Perbetei Alapszervezete a trianoni békediktátum aláírásának 106. évfordulója, valamint a felvidéki magyar családok
Nagy érdeklődés mellett rendeztük meg társaságunk nyugdíjas találkozóját. A több, mint 60 fős összejövetel bebizonyította, hogy egykori munkatársaink ma is
