A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2025. június 5-ére szervezett erdészeti ágazati kerekasztal egyeztetést, a szektor, illetve társágazatok meghatározó szereplőinek részvételével. A meghívottak közt szerepeltek többek közt az Agrárminisztérium, a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság, a Soproni Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség, a Pro Silva Hungária Egyesület, az Alföldi Erdőkért Egyesület, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács, illetve a NÉBIH vezető képviselői.
Az erdei ökoszisztéma szolgáltatásait minden ember élvezi, ezekre az egész társadalomnak szüksége van. A fák és az erdők a klímaváltozás kapcsán különösen nagy fontosságúak, hiszen nagyban hozzájárulnak a légköri szén tartós megkötéséhez, valamint a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez. Ugyanakkor a légkör felmelegedése és a szárazodás az erdők fennmaradását is veszélyezteti. Az erdészeti klímakutatók előrejelzései alapján a hazai termőhelyi viszonyok néhány évtizeden belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy azok a jelenlegi erdőknek vagy általában a fás vegetációknak már nem biztosítanak életlehetőséget. Az erdők, mint kiemelt nemzeti kincsünk megmentésére is kellő figyelmet kell tehát fordítani.
Az erdészeti ágazati kutatók, vezetők, gazdálkodói érdekképviseletek, szakemberek most a NAK szervezésében gyűltek össze a helyzet, valamint a lehetőségek és tennivalók felmérésére. A résztvevők meggyőződése szerint a legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, ugyanakkor egyes vélemények szerint ennél erősebb beavatkozásokra is szükség lesz, más fafajok és származások alkalmazásával olyan faállományok kialakítására, amelyek az előrejelzett termőhelyi viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki, és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani. Elsősorban a folyók menti síkvidékeken pedig meghatározó lehet a drasztikusan megváltozott talajvízviszonyok javítása, amely más ágazatok – vízügy, mezőgazdaság, környezet- és természetvédelem stb. – közreműködésén és szolidaritásán is múlik. A Vizet a tájba program jelentős előrelépéseket hozhat a mezőgazdaságban, ugyanakkor annak tervezése, végrehajtása során fontos figyelemmel lenni arra is, hogy annak hatása a kiszáradással fenyegetett erdőket is elérje.
Az erdők jövője érdekében mindenképp összefogásra és összehangolt cselekvésre van szükség mind az ágazaton belül, mind a kapcsolódó ágazatok között. A tanácskozás résztvevői hitet tettek erre, így hamarosan elkészülhet egy átfogó erdészeti klímaadaptációs stratégia. Ennek elkészítésének és végrehajtásának figyelemmel kísérésére a jelenlévők egy koordinációs fórum felállítását javasolták,
a szaktárca irányításával.
Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
2026. tavaszán erdészeti társaságunk Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága adott otthont egy nemzetközi programnak, melynek keretében cseh erdésztanulók töltötték nálunk gyakorlati idejüket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 10 hónapja készülő Agrárhangár podcast-sorozatának eddig elkészült 54 epizódjából kigyűjtöttük az erdészeti vonatkozású beszélgetéseket (4 interjú).
Hogyan igazodjunk el az erdőkkel kapcsolatos hírek sűrűjében? Dr. Csóka György erdőmérnökkel, a Soproni Egyetem kutatójával arról beszélgetett az Erdőmánia
A víz jelenléte nemcsak a talaj nedvességtartalma okán fontos. Legalább ilyen jelentős a levegőbe történő kipárolgás is. Éppen ezért jelentősek
2026‑ban az Európai Állami Erdészeti Szövetség (EUSTAFOR) fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. A szervezetet 2006‑ban hozták létre azzal a céllal, hogy
