Az erdők nem csupán faanyagforrások; komplex ökoszisztémák, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a klímaváltozás mérséklésében, a biodiverzitás fenntartásában, a talaj- és vízvédelemben, valamint a rekreációban. Különleges értékét emeli, hogy a Dél-Vértes ad otthont az ország legnagyobb egybefüggő „szentélyerdő” területének, amely egyben kiemelt jelentőségű Natura 2000 terület is, fontosságát többek között a WWF Magyarország is hangsúlyozza. Az erdőgazdálkodás felelőssége hatalmas: a múlt tapasztalataiból tanulva kell a jövő kihívásaira reagálni, biztosítva az erdők sokoldalú funkcióinak fennmaradását és erősítését.
Ennek a felelősségnek a jegyében zajlott le a Dél-Vértes erdőtervezésének komplex folyamata. Az új erdőterv kidolgozása során minden résztvevő, így a Vérteserdő Zrt., mint vagyonkezelő, a természetvédelmi kezelők és az illetékes hatóságok is széles körű elemzésekre támaszkodtak, melyek magukban foglalták az elmúlt évtizedek erdőkezelési tapasztalatait, azok ökológiai és gazdasági hatásait, valamint a klímaváltozás és a társadalmi igények által támasztott, egyre erősödő elvárásokat. Különösen fontos tanulságokat szolgáltattak az olyan drámai ökológiai események, mint a klímaváltozás hatására felerősödő fenyő- és kőrispusztulások, amelyek rávilágítottak a homogén, sérülékeny állományok kockázataira, és megerősítették a természetes ökológiai folyamatokra építő természetes szerkezetátalakítások szükségességét a sérülékeny területeken. Az eredmény egy olyan, a jövőre koncentráló terv, amely a fenntarthatóság elveit a gyakorlatban is meghonosítja, új alapokra helyezve a Dél-Vértes erdeinek gondozását.
A természetes ökológiai folyamatok felgyorsítása
Az új tervezési megközelítés egyik sarokköve a természetes ökológiai folyamatok elősegítése és felgyorsítása. Ez a cél a természetes felújítások előtérbe helyezésével, az őshonos fafajok előnyben részesítésével és az erdők szerkezeti sokféleségének növelésével biztosítható. Ahelyett, hogy nagyméretű, homogén erdőket próbálna meg fenntartani az erdőgazdálkodó, a cél a változatos korú és fafajú, többszintes állományok kialakítása. Ez a megközelítés utat nyit a természetes regenerációs képesség erősödése előtt, csökkentve ezzel a mesterséges beavatkozások szükségességét, és lehetővé téve a már említett fenyő- és kőrispusztulás által érintett területeken a természetes szerkezetátalakulást az ökológiailag stabilabb erdőtársulások irányába. Ahol a körülmények engedik, a folyamatos erdőborítást biztosító módszerek kerülnek előtérbe, elősegítve a talajélet gazdagságát és az ökoszisztéma stabilitását. Ezzel a megközelítéssel nem csak alkalmazkodunk a természethez, hanem aktívan segítjük is annak öngyógyító és fejlődő képességét.
A faanyagtermelést nem szolgáló területek ésszerű növelése
Az erdők sokrétű szerepének elismeréseként az új erdőterv fontos eleme a különböző erdőfunkciók közötti egyensúly megteremtése. A tervezési folyamat eredményeként ésszerű mértékben növelhető a faanyagtermelést közvetlenül nem szolgáló üzemmódú területek nagysága. Ez nem jelenti a faanyaggazdálkodás teljes feladását, hanem annak optimalizálását és összhangba hozását más kiemelt célokkal, mint például a természetvédelem – különös tekintettel a Natura 2000 területek fenntartási céljaira –, a vízbázisvédelem vagy a rekreáció. Ezeken területeken a fő hangsúly az ökológiai értékek megőrzésén és fejlesztésén, a biodiverzitás gyarapításán, valamint az erdő, mint ökoszisztéma szolgáltatásainak erősítésén van. Ez a tudatos területkijelölés hozzájárul az erdők általános ellenállóképességének és ökológiai stabilitásának növeléséhez a teljes erdőterületen belül.
Az erdő, mint a minőségi munkaerő megtartásának kulcsa
Az új erdőterv szervesen kapcsolódik a vidék munkaerőpiacához. A Dél-Vértes erdei évszázadok óta szerves részét képezik a helyi tájnak és a vidéki élet gazdaságának. Az erdő nem csupán természeti kincs, hanem a vidéki munkaerőmegtartó képesség egyik legfontosabb eleme. Az új erdőterv által előtérbe helyezett, természetközeli, kis mértékű beavatkozásokra épülő erdőkezelési módok lényegesen eltérnek a korábbi gyakorlattól. Ezek a finomabb, szelektívebb kezelések – mint a nevelő- vagy szálaló vágások, a pontos erdőművelési beavatkozások – komplexebb szakértelmet, precíz munkát és folyamatos jelenlétet igényelnek az érintettektől. Az erdészgenerációk által felhalmozott tudás és tapasztalat a gyakorlatban is csak minőségi, képzett fizikai munkaerő által valósítható meg hatékonyan. Éppen ezért az új terv egyik fő célja ennek a minőségi helyi vállalkozói munkaerőnek a megtartása és a számukra stabil, folyamatos munkalehetőség biztosítása. Ezzel az erdőgazdálkodás nem csak környezeti, de erős társadalmi értéket is teremt, hozzájárulva a vidéki közösségek gazdasági stabilitásához és ahhoz, hogy a szaktudással rendelkező emberek helyben találjanak jövőt.
Az erdő klímaváltozással szembeni ellenállóképességének növelése
A klímaváltozás hatásai – az egyre szélsőségesebb időjárási események, az aszályos periódusok gyakorisága, az új kártevők megjelenése – komoly kihívások elé állítják az erdőket. Az új erdőterv kiemelt figyelmet fordít az erdők ellenállóképességének növelésére. Ennek eszközei a fafaj- és genetikai sokféleség növelése, az ellenálló fafajok előnyben részesítése, valamint a változatos szerkezetű állományok kialakítása. A homogén, egyszintes erdők sérülékenyebbek. A mozaikos, többszintes erdők jobban képesek tompítani a szélsőségek hatásait, és gyorsabban regenerálódnak. Az új terv tehát egy “biztosítási kötvényt” is jelent a jövőre nézve, növelve az erdők túlélési esélyeit a változó környezetben.
A felújítási területek méretének optimalizálása
Az új erdőterv egyik legfontosabb gyakorlati következménye a hagyományos, kiterjedt, nyílt vágásterületek nagyságának és egyidejűleg fennálló mennyiségének drasztikus csökkentése, ami az erdőfelújítási területek minimalizálását jelenti. Tapasztalataink szerint, különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakokban, a nyílt, új vágásterületek és a bennük lévő fiatal csemeték rendkívül kitettek és sérülékenyek a közvetlen napsugárzásnak és a kiszáradásnak, túlélési esélyeik drámaian romlanak. A jelentős ökológiai bolygatás elkerülése és a fiatal fejlődő állományok klímaérzékenységének csökkentése érdekében a gazdálkodási prioritások áthelyeződtek. A korábbi, nagyobb kiterjedésű beavatkozások helyett, elsősorban kisebb méretű vágásterületek kialakítására törekszik a Vérteserdő Zrt. Ezzel párhuzamosan sokkal inkább a nevelő-, szálaló- és egészségügyi vágásokon alapuló gazdálkodást valósít meg. Stratégiai cél lett a térségben, hogy a gazdálkodási beavatkozások, beleértve az erdőfelújításokat is, olyan mértékben és ütemezéssel valósuljanak meg, amennyit a rendelkezésre álló minőségi munkaerőkapacitással biztonságosan, szakszerűen és az aszálykockázatot minimalizálva lehet kezelni.
Összegzés
A Dél-Vértes új erdőterve reményeink szerint ésszerű paradigmaváltást jelent az eddigi gyakorlatokhoz képest. A múlt tapasztalatait beépítve – beleértve a fenyő- és kőrispusztulások tanulságait is –, és a jövő kihívásaira reagálva egy olyan megközelítést alkalmaz a terv, amelyben az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontok harmonikusan illeszkednek egymáshoz. Gyorsítja a természetes ökológiai folyamatokat, elősegítve a természetes szerkezetátalakulásokat, ésszerűen növelve a faanyagtermelést nem szolgáló területeket, erősítve a vidék munkaerőmegtartó képességét, növelve az erdők klímaváltozással szembeni ellenállóképességét és csökkentve a nagyméretű felújítási területeket.
Bízunk benne, hogy ezáltal a Dél-Vértes erdei nem csupán fenntarthatóan, de a jövő nemzedékek számára is értékesebben, sokoldalúbban lesznek továbbadhatóak. Ez a tervezési folyamat és az arra épülő erdőkezelés remélhetőleg bizonyíték lesz arra, hogy a szakmai tudás, a tapasztalat és a jövőkép együttesen képes olyan utat kijelölni, amely az ember és a természet harmonikus együttélését szolgálja a Vértes szívében, megőrizve és gyarapítva annak páratlan természeti értékeit, figyelembe véve a Natura 2000 hálózat fenntartásának fontosságát is.
Forrás:
Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány
Gulyás Gábor, erdészeti igazgató, Vérteserdő Zrt. Dél-Vértesei Erdészeti Igazgatóság
A Vérteserdő Zrt. Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága a közelmúltban befejezte az Országos Kéktúra mentén fekvő Géza-pihenő környezetének rendbetételét. A kirándulókat megújult
2026. április 14–16. között Sopron és a Roth Gyula Erdészeti Technikum adott otthont az Erdésztechnikus / Erdőgazdálkodás szakmairány Országos Szakmai
A Soproni Egyetem világszínvonalú fenntarthatósági elismerésben részesült. 2026. április 13-án a Cardiff Castle ikonikus helyszínén vehette át a Green World
Március 24-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében nem megszokott összetételű szakmai társaság gyűlt össze. Meteorológusok, erdészek, ökológusok, vízügyi szakemberek,
Az erdőre fordított szakmai munka és forrás sokszoros társadalmi értékként jelenik meg az emberek életében – mondta Zambó Péter, az
