Erdésznek lenni életre szóló hivatás, egy arborétum vezetőjének lenni pedig egy különleges megtiszteltetés – mondta bevezetőjében Mocsi Ádám, aki 2024 óta vezeti a kertet. Majd emlékeztette a vendégeket, hogy az alapítók örökségét továbbvinni kötelesség. Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár erdészek 1955-ben állami támogatással hozták létre az Agostyáni Arborétumot. A Magyar Tudományos Akadémia kísérletei gyanánt 300 fajta, nagyrészt exota fát ültettek, melyek mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak.
A rendezvényt megtisztelte a 90. életétévét betöltő Vénusz Tibor (Tibi bácsi), aki 26 évig vezette nagy gondossággal az arborétumot. Ő tulajdonképpen a kert alapítóitól vette át a stafétát. Jelen volt Császár Károly, aki Tibi bácsitól – a nyugdíjba vonulása után- vette át a székelykapu szimbolikus vaskulcsát, hogy aztán 17 évig ellássa a teendőket. A kertgondozási, csemetekerti munkák mellett rendszeressé tette a szakvezetéseket.
Rozmann Hajnalka sajnos nem tudott eljönni. Hajnalka 2011-től 2024-ig nyugdíjba vonulásáig rendezte a kert ügyes-bajos dolgait, nagy elhivatottsággal. Nevéhez kötődik az arborétum egész éves nyitvatartási rendszerének kialakítása, szélesre tárva ezzel a kapukat az érdeklődőknek. A családi – baráti találkozóra az unokák, ismerősök, barátok is eljöttek, illetve a társszervezetek képviselői is örömmel anekdotáztak a régi időkről.
Az egyes vezetők részletes munkásságáról további részleteket az arborétum közösségi oldalán ITT olvashatnak.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 fős magyar erdészeti delegáció látogatott Törökországba 2025. november 4–6. között. Az utat a magyar
Az érdeklődők szakemberek segítségével nyerhetnek betekintést a madárgyűrűzés fortélyaiba és a téli madáretetés tennivalóiba az arborétum területén. Helyszín: Agostyáni Arborétum
Idősebb Limp Tiborban máig él az erdész szakma iránti szenvedélye, úgy véli, anélkül nem is lehet ezt a hivatást végezni.
Napjainkban szinte csak az idősebbek emlékeznek „klasszikus” telekre, az elmúlt években egyre inkább mediterrán körülményekkel találkozunk. Hosszú évek után, ma
A világ tele van csodákkal, csak nem mindig figyelünk fel rá. Nap mint nap elsétálunk a fák között anélkül, hogy
