Az erdő közös ügyünk – adatokkal, nyíltan, párbeszédben
2026. október 28.
Az Országos Erdészeti Egyesület közleménye a magyar erdőkről folyó vitáról Az Országos Erdészeti Egyesület 1866 óta dolgozik a magyar erdőkért.
Amikor a levél lehull a fáról, egy korszak véget ér, de ahogy tartja a mondás, valaminek a vége mindig egy újnak a kezdete. Az avar ugyanis az életfenntartó tápanyagkörforgás szerves része, és számos fontos szerepe van a természetben. De vajon melyek ezek? Nagy Józsefet, a SEFAG Zrt. Iharosi Erdészetének kerületvezető erdészét, az 2024. évi Év Erdésze verseny területi előválogatójának győztesét kérdeztük a témáról.
Az avar jó hatással van az erdők megújulására, a lágyszárú növényzet természetességére, így segítve a fajösszetétel fenntartását. A lassan lebomló, felhalmozódott levéltömeg bőséges tápanyagforrása a talajnak, a fák által felszívott tápanyagok jelentős része is az avarból származik. A levélpaplan alatt – a növényi anyagok bomlástermékeiből – a mikrobák lebontó tevékenységének eredményeképpen humusz képződik, mely a talaj egyik fontos alkotóeleme, hozzájárul a termőképesség fenntartásához, javítja a talaj szerkezetét, víz-, levegő- és hőgazdálkodását.
A lombtakaró meggátolja a talajfelszín összetömörödését, védi, nedvesen tartja és csökkenti a kipárolgását azáltal, hogy jelentős mennyiségű vizet képes elraktározni (a kutatások szerint 1 kilogramm avar akár 2 liter vizet), illetve a csapadékból visszatartani, melyet elvezet a talaj mélyebb rétegei felé” – magyarázza Nagy József.
Ahol víz van, ott élet is van, és mivel a lombtakaró alja szinte mindig nyirkos, a nedvességkedvelő élőlények egész serege – különböző rovarok eltérő fejlődési állapotban (peték, lárvák, bábok), pókok, férgek, csigák – él benne. Egyesek számára a lombtakaró nem csak búvóhely, a lebomló szerves anyag táplálékot is nyújt. Az avar rejteket kínál a téli álmot alvó állatoknak, jó szolgálatot tehet például a békáknak, a szalamandráknak, a sünöknek és a peléknek, ők a hideg idő beállta előtt bevackolják magukat az avarpaplanba. Mindezeket vegyük figyelembe őszi-téli erdei kiruccanásaink alkalmával, és ne túrjuk szét a levélkupacokat, hiszen ezzel megpecsételhetjük a benne menedéket kereső kis hétalvók sorsát.
Erdészként a fakitermelést követően, a terület takarításakor kiemelten kérem a fagyűjtőket, hogy az avar értékes rétegét hagyják érintetlenül, mert az ott van a legjobb helyen. Gondoljunk erre az őszi kerti munkák idején is, és lehetőség szerint hagyjunk a kertben hullott levelet, ezzel is segítve a téli álmot alvó állatokat.
Hőszigetelő képessége révén a vastag levélpaplan a növények föld alatti részeit (gyökereket, hagymákat, gumókat) megvédi a fagyoktól. Ha mégis összegyűjtjük a leveleket, a környezetszennyező égetés helyett inkább komposztáljunk, így kiváló tápanyagforrást nyerünk a növényeink számára, ezzel is elősegítve a biológiai körforgást. Így egészségesebb és stabilabb ökoszisztémát teremthetünk a közvetlen környezetünkben” – tanácsolja a szakember.
Forrás: A Mi Erdőnk
Az Országos Erdészeti Egyesület közleménye a magyar erdőkről folyó vitáról Az Országos Erdészeti Egyesület 1866 óta dolgozik a magyar erdőkért.
Az Országos Erdészeti Egyesület szeretettel invitál minden kedves érdeklődőt Szent Hubertusz Püspök, erdész szakmánk védőszentjének emléknapján, 2026. november 3-án kedden,
Az idei közönségszavazás rendkívül kiegyenlített versenyt hozott: mind az öt döntős erdei kerékpárút hasonló számú kedvelést kapott, ami jól mutatja,
A Vérteserdő Zrt. idén is megtartotta hagyományos, sorban nyolcadik trófeaszemléjét, mely az őszi gímszarvasbőgés időszakát zárja le. Ebben az évben
Közel 130 résztvevő, húsz hazai és külföldi előadó, kutatási eredmények, sikeres erdészeti fejlesztések és nemzetközi jó gyakorlatok jellemezték az „Az
