Egy-egy ország zöldvagyona – benne elsősorban az ökológiai szempontból legteljesebb értékű erdőkkel – az adott ország egész társadalmának minden tagja jólétét szolgálja, függetlenül attól, hogy tulajdonjogi szempontból kié. Fejlett tulajdonosi kultúrával rendelkező országokban, ahol a zöldvagyon magántulajdonosai teljes értékű felelősséget vállalnak az általuk kezelt erdők közjóléti funkcióinak működéséért, elvileg lehetséges az állami felelősségvállalás, azaz a társadalom felé nyújtott garancia átruházása a magántulajdonosokra. Ez azonban nem jellemző.
Az alábbiakban az erdőkezelés működési modelljére, illetve az állami szerepvállalás módjára és mértékére fókuszálva tekintjük át Németországon belül Bajorország, továbbá Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország zöldvagyonkezelési megoldásait.
Az összehasonlított országok nem csupán földrajzi méretben és népességben, hanem természeti adottságok szempontjából és még sok más tekintetben jelentősen eltérnek, amely eltérések figyelembevétele szükséges a pontos összehasonlításhoz. Cikkünk csak áttekintésre vállalkozik.
Németországon belül az egyes tartományok önálló erdészeti igazgatással rendelkeznek. A Magyarországhoz földrajzilag legközelebb álló Bajorország teljes erdővagyonának 52 százaléka, mintegy 6 millió hektár erdő állami tulajdon.
Ezt a jelentős erdőterületet a Bajor Tartományi Élelmezési, Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium felügyelete alatt egy központi szervezet, a Bajor Állami Erdőgazdálkodás (BaySF) 41 állami erdészeti társasága kezeli. A központi irányítás feladata a stratégiai munka, s többek között az erdők ökoturisztikai és egyéb közjóléti funkcióinak biztosítása és finanszírozása. A 41 erdészeti társaság felel az operatív erdészeti munkáért. A német állami erdészet által kezelt területek 70 százaléka fenyőfélék termőhelye, ahol az erdők biodiverzitása jóval alacsonyabb például a magyar erdőkénél. Éves bevételük 511 millió euró, bevétel-arányos nyereségük 15,1 százalék.
Lengyelországban 7,1 millió hektár erdő állami tulajdon, ami az ország teljes erdővagyonának 77 százaléka.
A lengyel Éghajlat- és Környezetvédelmi Minisztérium felügyeli az LP Erdészeti Holding központi erdőkezelési tevékenységét, amely alatt 17 regionális igazgatóság 430 körzetében folytatják az operatív munkát. Érdekesség, hogy az LP Erdészeti Holdingnak több, mint 25 ezer alkalmazottja van. A lengyel modellben az állami erdészeti holding feladata a természeti erőforrások védelme, az erdők fenntartható kezelése és gazdasági hasznosítása, valamint az erdők ökoturisztikai és más közjóléti szolgáltatásainak biztosítása saját költségből. A lengyel erdők is 67 százalékban tűlevelű állományokat alkotnak, biodiverzitásuk alacsonyabb, mint a magyar erdőké. 2022-es éves bevételük 490 millió euró, bevétel-arányos nyereségük 6,5 százalék volt.
Szlovákia nem egészen kétmillió hektár erdőjének 51 százaléka, 998 ezer hektár állami tulajdon.
A szlovák Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyeleti szervként és a zöldvagyon tulajdonosi joggyakorlójaként a fenntartható erdőgazdálkodást, az aktív természetvédelmet várja el a 12 szervezeti egységbe tartozó 93 szlovák erdészettől. A szlovák erdők magas biodiverzitásúak, jellemzően bükk-, tölgy- és fenyőállományok alkotják. Az eddigi példákhoz hasonlóan a szlovák állami erdészetek is saját költségükön gondoskodnak az erdők különféle társadalmi szolgáltatásairól. A szlovák erdészeti ágazat bevétele 2022-ben 272 millió euró volt, bevétel-arányos nyeresége pedig 5,8 százalék.
A cseh állam az ország erdőterülete 54 százalékának, 1,2 millió hektár erdőnek a tulajdonosa.
Az alacsonyabb biodiverzitású cseh erdők 74 százaléka fenyőféle, a cseh Agrárminisztérium által felügyelt állami erdészeti vállalat, a Lesy Ceske Republiky mintegy 70 erdészetének feladata elsősorban az erdők gazdasági hasznosítása, náluk a társadalmi-közjóléti funkciók az eddigi modelleknél sokkal kevésbé hangsúlyosak.
Ez azért érdekes, mert a természetvédelmi, ökoturisztikai és az erdők hosszú távú gyarapodását biztosító fenntartható erdőkezelési feladatokat ebben az esetben az ország költségvetéséből kell biztosítani.
A cseh állami erdészetek 2022-es éves árbevétele 911 millió euró, bevétel-arányos nyeresége pedig 22,6 százalék volt.
Hazánk több mint 2 millió hektáros erdőterülete 55 százalékának a Magyar Állam a tulajdonosa. A 21 magyar állami erdészeti társaság tevékenységét az Agrárminisztérium felügyeli, a magyar erdők védelmét és gyarapodását pedig Európa egyik legszigorúbb erdőtörvénye biztosítja.
A mi erdőtörvényünk előírja az úgynevezett „tartamos” gazdálkodást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az erdők által természetes módon „termelt” fanövedéknél mindig kevesebbet termelünk ki, azaz a magyar erdők élőfakészlete folyamatosan növekszik. Egyébként az Agrárminisztérium által elindított országfásítási program eredményeként a területük is.
Ez szolgálhat magyarázattal arra is, hogy míg a lengyelek hektáronként 5,9 köbméter fát termelnek, a csehek 7,9 köbmétert, Németország pedig 5,8 köbmétert, addig Magyarország csak hektáronként 4,7 köbméter megújuló nyersanyagot, illetve energiaforrást vesz ki az állami erdőkből. Az erdők társadalomnak nyújtott szolgáltatásainak fenntartása nálunk is az állami erdészeti társaságok saját bevételeiből kerül finanszírozásra. Erdészeti társaságaink éves bevétele 2022-ben 332 millió euró volt, bevételarányos nyereségük pedig 7 százalék.
Fontos érdekesség, hogy az erdők társadalmi szolgáltatásainak fenntartása nélkül a hazai állami erdészet bevételarányos nyeresége 30 százalék lett volna.
Az áttekintésbe bevont országok minegyikénél igaz, hogy a nemzeti zöldvagyon legfontosabb eleme, az erdők több, mint 50 százaléka állami tulajdon, s ez az arány Lengyelországban a legmagasabb (77 százalék). Az összehasonlításból kiderül az is, hogy az állami erdészet a cseheknek hozza a legmagasabb bevételarányos nyereséget (22,6 százalék), azonban náluk az erdészeti ágazat jóval inkább gazdasági irányultságú, mint a többi országban. A nemzeti erdővagyont mind az öt országban tulajdonosi joggyakorlóként államigazgatási egység felügyeli, ami azt tükrözi, hogy az erdőt mindegyik ország nemzetstratégiai jelentőségűként kezeli. Az összehasonlított erdővagyonkezelési modellek esetében egy kivételével (Csehország) az erdők társadalomnak nyújtott jóléti szolgálatatásait és az erdők fenntartható kezelését az állami erdészeti ágazat saját bevételeiből finanszírozza, így az sem az államnak, sem az adófizetőknek nem kerül pénzébe.
Forrás: www.agrarszektor.hu
Címlapkép: Getty Images
A Vérteserdő Zrt. a #foresee rövid című, HUSK/2302/2/1.2/001 azonosító számú projekt keretében innovatív megoldást alkalmaz az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának
Tényleg másképp telik az idő az erdőben? Encsi Csaba, a Vérteserdő főmérnöke szerint igen – az Erdőmánia stábja pedig utánajárt.
A természet télen is él, csak másképp. A téli időszak vége felé járva az erdők lakói különösen érzékenyek a zavarásra.
2026. február 14-én az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület szervezésében a Vértes hegység harcaiban ezelőtt 81 évvel hősi halált halt
Az erdőkről és az erdészekről szóló közbeszéd az utóbbi időben veszélyes irányba fordult, a párbeszéd és a tények helyett az
