E különlegességet példázza, hogy a fokozottan védett Csíkvarsai- rét kiszáradó láprétjei, légvonalban alig néhány száz méterre találhatók a Haraszt-hegy száraz sziklagyepeitől. A Csíkvarsai-rét mocsárvilága a Vértes déli lábánál visszahúzódó Pannon-tó feltöltődése, és a Zámolyi-medence süllyedése nyomán maradt fenn, biztosítva az élőhelyet különleges lápi és mocsári növényeknek, mint például a vidrafű, mocsári gólyahír vagy a mocsári kosbor. A szintén védett csákvári Haraszt-hegy ezzel ellentétben szélsőségesen száraz, mediterrán jellegű dolomit sziklagyep társulások otthona, mely a sekély tengerek üledékrétegeinek eredménye. A kéregmozgásoknak köszönhetően, később a hegység táblás, vetődéses folyamatokkal nyerte el mai formáját. A Haraszt-hegy jellemző védett növényei közül néhány: István király-szegfű, a magyar gurgolya és a délvidéki árvalányhaj. Érdemes ősszel is tenni egy kirándulást errefelé, hiszen októberben a legcsodálatosabbak a vöröslő cserszömörcés karsztbokorerdők!
Déli fekvésű, mediterrán hangulatú termőhelyeken valódi délvidéki maradványfaj, a keleti gyertyán él, mely Magyarországon egyedül itt, a Vértesben fordul elő. A mai viszonyok között, a keleti gyertyán termőhelye az Adriai tenger mellékén található mediterrán klímájú térség. A hegység északi oldalai igazi hegyvidéki jellegű, hűvös zugaiban néhány jégkorszaki reliktum növényfaj is otthonra lelt, többek között a medvefül kankalin, de megtalálható itt az atlanti-szubalpin klímahatást tükröző erdei ciklámen is. Botanikai ritkaságok, a lisztes berkenye és barkóca berkenye között elhelyezkedő úgynevezett berkenye átmeneti kisfajok, melyek közül sok egyedül a Vértesben található meg. Egyedszámuk itt is korlátozott.
A Vértes hegység állatvilágából kiemelkedő természeti értéket képviselnek, az Európa-szerte kipusztulással fenyegetett nagy ragadozó madarak, mint például a parlagi sas és a kerecsensólyom, valamint a különleges védettséget élvező vizes élőhelyek, – mint a Csíkvarsai-rét – lakói: a parti madarak és a guvat-félék, a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda, a nagy póling, a sárszalonka, és a törpe vízicsibe. Mindenképpen figyelemre méltó egy mediterrán elterjedésű százlábúfaj, az öves skolopendra, mely az országban egyedül a Vértesben fordul elő.
A hegység többségében dolomit alapkőzetből épül fel, mely felszíni lepusztulásával, meredek sziklafalak, sasbércek, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki. E domborzati viszonyok, az alacsony tengerszint feletti magasság ellenére vadregényes megjelenést kölcsönöznek a tájnak.
Karsztosodási folyamatok eredményeképpen barlangok jöttek létre, melyek közül a Vértesben leghíresebb, a Csákvár határában található fokozottan védett Báracházi barlang. Feltárása során 10 millió év növényi lenyomatait, és állatok csontmaradványait találták meg a barlangi üledékben.
A Gerecse legismertebb barlangja a Szelim-lyuk, melynek 18 méter csarnokát a víz oldotta a mészkőbe. A kőzet keletkezésének ciklusai remekül megfigyelhetőek a barlang falain fellelhető sávok alapján. Az egykori forrásbarlangot a fiatal szerkezeti mozgások emelték ki ilyen látványosan. A kutatások során előkerült eszközök és csontmaradványok alapján, – a mára fokozottan védett barlangot – már 70-80 ezer évvel ezelőtt a neandervölgyi ősember is birtokba vette.
A Vértesi Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területei közül kiemelkedő a működési területünkön található védett- és fokozottan védett területek, mindenekelőtt a kedvező környezeti adottságok következtében kialakult és fennmaradt biológiai sokféleséget hivatottak megóvni, mely a mi, és a jövő nemzedék nemes feladata!
A Vérteserdő Zrt. a #foresee rövid című, HUSK/2302/2/1.2/001 azonosító számú projekt keretében innovatív megoldást alkalmaz az erdők klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának
Tényleg másképp telik az idő az erdőben? Encsi Csaba, a Vérteserdő főmérnöke szerint igen – az Erdőmánia stábja pedig utánajárt.
A természet télen is él, csak másképp. A téli időszak vége felé járva az erdők lakói különösen érzékenyek a zavarásra.
2026. február 14-én az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület szervezésében a Vértes hegység harcaiban ezelőtt 81 évvel hősi halált halt
Az erdőkről és az erdészekről szóló közbeszéd az utóbbi időben veszélyes irányba fordult, a párbeszéd és a tények helyett az
